Calvin Synod Herald, 1993 (93. évfolyam, 2-6. szám)
1993-03-01 / 2. szám
Reformálások CALVIN SYNOD v^ HERfiLP] Lapja A Magyar Kálvin Egyházkerület hivatalos lapja........Alapíttatott 1900-ban XCIII. ÉVFOLYAM L_______________________________ 1993. MÁRCIUS-ÁPRILIS 2. SZÁM J A Mi Győzedelmünk az Úr Feltámadásában Húsvét történése akkor kezdődött amikor Isten Jézusban belépett az emberi történelembe, mikor „az Ige testté lett." Ezzel Istenünk magára vette jövendőnk terhét azáltal, hogy önmagát azonosította mivelünk mindörökre a Krisztusban. A Nagyhét drámai eseményeiben a Világosság legyőzi a sötétséget, a szabadság széttöri a rabszolgaság láncait, remény diadalmat arat a kétségbeesés fölött, örök élet győzedelmeskedik a halál fölött. Ez a Húsvét igaz gyönyörűsége és mérhetetlen csodája: a bún látszólagosan győzelmet mutat amint Krisztus a Kereszten elszenvedi a szégyenletes halált, de Isten a leveretést győzelemmé alakítja a feltámadás csodája által. Mi nemgyőztünk, de Isten győzelmet aratott a feltámadottMesterünk által. Ez a kegyelem hatóereje, amely képessé tesz bennünket a földi élet veszedelmeinek legyőzésére és Isten munkatársaivá alakit minket a mindeneket ujjátevés-munkájában. Mi, Isten szolgái és egyben munkatársai, kell hogy mindenkor szemeink előtt tartsuk ennek a ténynek igaz voltát. Amikor ott állunk egy gyermek halott koporsój a mellett, amikor halálosan kimerítő közbenjárás után a házaspár mégis vállásba sodródik, amikor gondosan elkészített prédikáció istenies mandátuma után komiszharc a presbytóriumban vagy a templom-konyhában a közvetlen következmény; természetszerűleg lehangolódunk, reménységet veszítünk, szánalmas lélékkel munkánkat hiábavaló minősítjük. Földi zarándoklásunk telítve van nap-nap utáni tragédiákkal. Agyamban felmerül akérdés, vajon Pál Apostolunk diadalmas győzelmi kiáltványa és győzelmi magatartása ugyanazon maradhat-e, ha pásztorként kellene munkálkodnia a Utah állambeli Provo községi család szörnyűséges tragédiájában, kik 22 éves Brian nevű fiúkat vértócsában kellett, hogy lássák késsel leszúrtan, azért mert édesanyját kívánta megmenteni a Manhattan subway támadó merényletében. Mindennek véres látásakor, az áldozat Todd nevű testvére könnybe-borult szemekkel kiáltott fel: „Hogy miért? Ki tudhatja a választ! Csak egyet tudunk, hogy az Istenünk él! (New York Times, 1990. szeptember 7) Neked és nekem volnae ekkora lelki-erősségünk ilyen tragédiában ily módon kiáltani fel? Micsoda felemelő csodája a hitnek? Ezt a hitet és ezt a törhetetlen bizodalmát jelentette ki e világnak Urunk a Nagyhét történéseiben: azt, hogy Isten nem törvény, hanem szeretet; azt, hogy Isten lényege nem legalizmus, hanem kegyelem; azt, hogy hazaérkezésünkkor nem könyörtelen bíró az akihez megyünk, hanem jóságos Édes-Atya, ki várva-váija gyermekei hazajöttét. Ez a feltámadott Krisztus győzelmi üzenete. Hiszem, hogy ez az igazi ok, melynek okozata a húsvéti hímes-tojás a maga szimbolikus üzenetével. El tudjátok képzelni őseinket amint barlangjaikban az élettelen kövek között reátekintetenek életet-hordozó tojásokra valamiféle olyas hittel, hogy semmi a különbség a kettő között? El tudj átok képzelni az arcukra vetődött meglepetés jelét, amikor az apró, kis jövevény szemük előtt kitört a tojáshéjból és az élettelennek látszó fehér vagy barna keretből selymes, finom apró új élet pattant ki. A tojás olyannak tűnhetett fel szemeik előtt, mint Krisztus Keresztjeneked és nekem. Halott, elvégeztetett, változhatatlan. De mégis hirtelen és váratlan módon új élet támadott. A Kereszt szégyene átformálódott a megnyílt sir dicsőségére, Isten teremtő hatalma által. Micsoda Élet-terv! íme itt tornyosul a magasba Pál Apostol feltámadási textusának tanúbizonysága az I. Korinthus 15-ben! így hát mi is vele együtt vallhatjuk: „Hála az Istennek, aki diadalt adj a nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” Ez az amiért erősen kell hogy álljunk, rendíthetetlenül! Mert a mi munkánknem hiábavaló az Úrban. Ez az amiért mi nem törhetünk össze semminémú nyomás vagy nyormorgatás allat. A „Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül az ige, amely meg van írva: El nyelet a halál diadalra. - Halál, hol a te diadalmad? Halál, hol a te fúlánkod? A haléi fúlánkja pedig a bún, a bún ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ezért, szeretett atyám fiai, erősen álljatok, rendíthetetlenül, buzgólkodjatok mindenkor az Úr dolgában, mint akik tudjátok, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban." K__________________(I Kor. 15; 54-58) / CSEHSZLOVÁKIA MAGYAR EGYHÁZAIBAN ÉLŐ TESTVÉREINKHEZ! A 93-ik évébe most belépett legrégibb magyar híradónknak, az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának, jelenlegi számát ismételten a szétesett, volt Cseh-Szlovákia területén élő magyar testvéreknek dedikáljuk együttérző szeretetünk egész melegével! Három évvel ezelótta Vasfüggöny lebomlott, de Európa sötét rengetege még mindig a fájdalmas vajúdás rohamaiban vergődik. Egyik számunkat Erdély magyarjainak dedikáltuk, akövetkezó másikat Kárpátalj a táj án élő magyarjainak ajánlottuk. Mindkét helyről megértő visszhangok sorozata érkezett. Múlt számunkat a volt Jugoszlávia, kimúlt Dél-Szláv Birodalom térségein élő magyar testvéreinkhez dedikáltuk, ahol még mindig véres, fegyveresmészárlások folynak. Szenvedő szíveikkel állandóan együtt vannak együttérző imádságaink. Fókénta Vajdaság magyar népéhez száll akiál tó-könyörgésünk. Fájdalmasan tapasztaljuk, hogy Európa sötét erdejében még mindig vannak zúgok, ahol a költő szavaival élve „az elnyomott magyarnak magátkisimi sem szabad", annak ellenére, hogy még „a sebzett vad is a rengetegben kínjának hangot ad." Odaszáll lapunkkal a lelkünk, ahonnan visszhang sem tud jönni! Feltámadás fényes dicsősége az a Mandátum, mely szabaddá tesz minket és elkötelez bennünket az éló Úrunknak szolgálatára. Húsvét győzedelmes Hite a mi bizonyosságunk ajövőben és fenséges Ígéret örökkéváló lakozásunkra Mennyei Atyánknak jobbján. Ft Szűcs D. Zoltán, püspökötök
