Calvin Synod Herald, 1993 (93. évfolyam, 2-6. szám)
1993-05-01 / 3. szám
CALVIN SYNOD HERALD- 15 -REFOMÁTUSOK LAPJA NAqy America folytatás a 14. oldalról ilyen és olyan reálisnak látszó okokat, letűnik az elsőség koronája, amit annyiszor igyekeztek a múltban elvenni tőlünk. Nem tudták elvenni; de mi fealdtuk önmagunktól. A völgyből a hegytetőre telepedett nép, most újra le a völgybe kényszerült. Kellemesebb külvárosi völgybe ugyan, de völgybe a hegyről! Sionnal hegyéről a Jordánnak alsó völgyébe kany árult utunk és az elsőség szemfényvesztő eredményei besorakoznak a múlt ragyogó emlékeinek színes panorámájába. Igaz ugyan, hogy a templom - bármilyen ékes legyen is - csak keret csupán és benne az épülő Isten-Országa a cél, lényeg, az isteni parancs! Hirdettük mi ezt fatemplomban, kőtemplomban, Nagytemplomban több mint egy évszázadon át. De ez a mi Nagytemplomunk több volt mint csak keret. Mi voltunk magunk! Életünk szív-verése! Nagyságunk! Elsőségünk! Küldetésünk! Itt Isten minket tett oszloppá, Isten városa, új Jeruzsálem voltunk! Dr. Piri József búcsú imájából Az idő lassú múlásával eltöröl ugyan és megfakít mindent. A múló idő rozsdás vasfoga megrág mindent, ami emberileg földhöz kötött... a múló idő mindent eltöröl egyszer, csak a „ma" embere által bemocskolt „Istenarcot" nem tudja megsemmisíteni soha, mert az Isten öröktől fogva van, öröktől fogva való, téged védő, engem áldó és mindannyiónkat mindenben oltalmazó, örökötól fogva létező mindent megbocsájtani tudó, mindent megbocsájtani akaró nagynagy szeretet! Jóistenünk, most ezen a búcsúra intő napon köszönjük meg neked, hogy építőpásztort adtál a számunkra, aki sok esztendőn keresztül mindenben mindenhol előljárt, és tudásával mindig bizonyságot tett Teelőtted és a világ előtt is, hogy az amit Te adtál az ő számára és ő átadott a mi számunkra, az soha de soha nem semmiül meg, azt az idő rozsdás vasfoga soha nem emészti meg. Köszönöm Uram, hogy egy életen keresztül munkatársa lehettem és megáldottad mind azt, amit közössen végeztünk életünk során a Te dicsőségedre. Most, amikor életünk kőbeálmodott alkotása a mi számunkra is csak történelem lett - bár mi megtartottuk amit ránk bíztál - kérünk Atyánk, hogy légy velünk a még hátra lévő életünk során az élet vándorútj án... amint ballagunk Hozzád mind és mind közelebb... hallgasd meg erről a helyről utoljáraTéged kérő, Tehozzád szálló minden imádságunkat, minden kérésünket most és mindörökké... Ámen. Nagyon nehéz volt elbúcsúzni ettől a csodaszép templomtól, amely gyülekezetünk lelki otthona volt oly sok esztendőn át. A jelen lelkipásztor Igehirdetéséből Az egész templomi épületünket eladtuk egy fekete amerikai gyülekezetnek, amelynek neve Full Gospel Evangelistic Center Church. Közben Első Magyar Református Egyházunk megépített egy kistemplomot, amely 120 szmeély befogadására alkalmas, és egy gyülekezeti termet 400 személy részére a Walton Hills délkeleti külvárosunkban. Angol istentiszteleteinket már egy éve ott tartjuk, magyar istentiszteleteinket pedig most vittük át oda a Buckeye Road-i templomunkból. Minthogy a szerződésünk alapján három éven keresztül kapjuk meg a Buckeye Road-i Nagytemplomunk és Bethlen termünk árát, azzal a pénzzel a tervünk az, hogy Isten segítségével egy szép új templomot építünk majd az új épületünk szárnyaként Walton Hills-ben, az ottani új Kistemplomunkat pedig hat vasárnapi iskolai szobává alakítjuk át. A Buckeye Road valamikor nagy magyar központ volt Amerikában és akkor a Nagytemplomunk a lehető legjobb helyen állt. Most azonban mindez megváltozott és azért költözködtünk Isten segítségével egy új helyre, hogy a lehető legtöbb egyháztagunkat megtarthassuk és új családok is csatlakozhassanak hozzánk. Természetesen egy ilyen nagy költözködés nem megy végbe nehézségekkel való küzködések nélkül, de Pál apostol ezzel biztat minket: „Hű az Isten, Aki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre." (I. Korinthus 1:9) Hálát adunk a mi Istenünknek az ő hűségéért és az Úr Jézus Krisztusban való elhivatásunkért. Mindez az Ő irántunk való kegyelmének és irgalmasságánk a jele. Kérünk, hogy imádkozzatok értünk. ( OLVASÓINK ÍRJÁK ) A soha el nem mondott születésnapi köszöntő Áldott ki nemes barátok körében ünnepelhet Minden gyötrő fájdalmat, bút elfelejthet Aki kilencven év terhét elfeledve járma Mosolyogva tekint körbe a sok jó Barátra. Nagy utakat jártál be katedrás tanító Mester! Búzgón, okosan forgatva ékesnyelvú tolladat Vezérelt Hited, Magyar szíved, Ész, Eró, Akarat A jó Isten áldja meg krisztusi alázatosságodat! (Szedenits Jenő, költő) Én is kívánok Istentől sok-sok „napsugaras" egészséges éveket Önnek! Most ide mellékelek $20.- csekket az újságra, örömmel várom, jó hallani a mi kevés kis református magyarságunkról, templomunkról ! Adj a Isten, hogy soha ne szűnjön meg! Az én anyai nagyapámref. pap volt Vörösberényben - ma Balatonalmádi. 1948-ban a fronton szolgált és utánna az aradi vértanukkal ót is kerestette a hiéna hangman. Isten megmentette, jó szívű - sváb - magyarok bújtatták padláson a Bakonyban! Isten áldja meg életét munkáiban, és munkatársait! Isten velünk! Hittestvéri szeretettel Főszerkesztő Ft. SZŰCS ZOLTÁN, püspök Ügyvezető szerkesztő: DR. SZABÓ ISTVÁN 415 Steven Blvd., Richmond Hts., OH 44143 Telefon: (216) 481-3648 Megjelenik kéthavonként Egyéni előfizetés $7.00 évente Csoportos előfizetés $5.00 évente A nem kért kéziratot bélyeggel ellátót válaszborítékok csatolásával küldjük csak vissza. Fényképet nem órzünk meg. Minden levelezést az Ügyvezető Szerkesztő címére kérünk. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Liberty Media, Inc. v________8140 Mayfield Rd., Chesterland, OH 44026________J XCIII. ÉVFOLYAM 993. MÁJUS JUNIUS 3. SZÁM Balog Lajosné szül. Edelényi Szabó Rózsa Braselton, GA
