Calvin Synod Herald, 1991 (91. évfolyam, 1-6. szám)
1991-11-01 / 6. szám
CALVIN SYNOD HERALD-15-REFORMÁTUSOK LAPJA Világtalálkozóból világszövétségbe Véget ért hát a sok várakozással és még több munkával előkészített „Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója”. Mi a mérleg? A záró nyilatkozat szerint „mi, az egész világon szétszóródott magyar reformátusok Istennek adunk hálát, hogy több mint félévszázados szétszórattatásunk után Isten kegyelméből a hit és szeretet régi egységében találkozhattunk”. Maga a találkozás ténye — az, hogy láthattuk egymást, beszélgethettünk egymással, kicserélhettük gondolatainkat, együtt tervezhettük jövendőnket Isten Igéjének uralma alatt — minden jogos és jogtalan kritikát túlharsogva tesz bizonyságot arról, hogy „Isten a történelem ura, hogy sorsunk, jelenünk és jövőnk az Ő hatalmas és irgalmas kezében van.” Ha az első világtalálkozót 1938-ban beárnyékolta Trianon traumája, e másodiknak az alaphangulata inkább a hálaadás volt azért, hogy Isten az Ő „megpróbált népét az elveszíttetés mélységéből kivezette és kivezeti”. Szeretnénk is hinni, hogy a már megjelent, értékes világtalálkozói kiadványok mellé rövidesen odatehetjük majd azt a kötetet is, amely az első világtalálkozóhoz hasonlóan összefoglalja a második találkozó gazdag anyagát. Azt hiszem, hogy a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának egyik legfontosabb eredménye mégis a Magyar Református Világszövetség megalakulása volt. Ahogy a záró nyilatkozat fogalmazta: „Isten kezéből boldog hálaadással vesszük el a világ összes magyar reformátusával való élő közösség, a Magyar Református Világszövetség megalakulását. Úgy érezzük, hogy általa Isten kegyelme ölel még szorosabb egységbe bennünket.” Egy 53 éves álom vált ezzel valósággá, mégis csoda, hogy megszülethetett, és nem csoda, hogy már világrajöttekor is „felfalás” fenyegette az újszülöttet (Jel. 12:4). Éppen ezért kritikusan fontos, hogy megvizsgáljuk az utat a világtalálkozóból a Világszövetségbe, ha nem akarunk halvaszülést vagy gyermekgyilkosságot. Próbáljunk hát három kérdésre röviden válaszolni: 1. Milyen célokat tűzött a Világszövetség maga elé? Mind a záró nyilatkozat, mind az alapszabályzat megfogalmaz látásokat, célokat, feladatokat, elkötelezéseket. Például a nyilatkozat ezeket mondja: „Új helyzetünkben hitet teszünk amellett, hogy minden erőnkkel szolgálni fogjuk egyházunk és nemzetünk ügyét... Tudjuk, hogy a viharoktól tépett, ideológiáktól megvaldtott és elkínzott, egymást vádoló, új élet után tapogatózó Kelet-Európábán és az egész világon a megbékélés és szeretet szolgálatát bízta ránk az Isten... Minden törekvésünk az, hogy egyházunkat az Ige tegye minőségi egyházzá, nemzetünket ez tartsa meg, s a környező világot ez tegye a szeretet és kölcsönös megértés világává az élő Jézus Krisztus által.” Az elfogadott alapszabály II. fejezete részleteiben is megfogalmazza a célt, amelynek magva nem más mint „a világ bármely részén élő református magyarok között a testvéri kapcsolatok szervezett építése és ápolása”. Ennek összetevői pedig a tagszervezetek közötti belső segítségnyújtás szervezése; az egységes magyar nyelvű egyházi élet elősegítése, a magyar nyelv szellemiség hagyományainak az ápolása; a református magyarokat érintő ügyekben közös állásfoglalás munkálása és képviselete. Ahhoz, hogy a Világszövetség valóban működőképes legyen, nyilván be kell indulniok a területi részeknek, mert a Szövetség a tagjaiban és a tagjaiért él. 2. Mennyi valósult meg ezekből mindmáig? Örömmel adhatok számot arról, hogy a nagy célok gyakorlati testet öltése a megvalósulás útján halad. Van irodánk! A Magyarországi Református Egyház székházában kaptunk egy helyiséget arra, hogy az irodai munkát elindíthassuk. Ennek címe: Magyar Református Világszövetség (Hungarian Reformed World Federation), 1440 Budapest, Postafiók 5, Abonyi u. 21. Telefon: (361) 1221-633, Telefax: (361) 1221-633. Van irodamunkásunk! Ideiglenes megbízatással alkalmaztuk Henczy Lajosnét (Emese), aki részidős munkával már hozzákezdett az adatbank előzetes munkálataihoz. Természetesen az iktatókönyv használatban van, és ezekben a napokban készül el a Szövetség pecsétje s hivatalos céges papírja. Folyamatban van a világtalálkozó emlékkönyvének összeállítása. E feladattal a Szövetség elnöke és dr. Barcza József debreceni kutatóprofesszor bízattak meg, akik a világtalálkozó előkészítő könyvének is társszerkesztői voltak. Az első körlevelet rövidesen kiküldi dr. Márkus Mihály főtitkár. E körlevélhez csatolni fogjuk az elfogadott alapszabály magyar és angol szövegét, útbaigazítást a területi részek szervezéséhez, valamint kérdőívet több kérdésben, hogy együttes segítséggel munkáljuk szövetségünk szolgálatát. A hivatalos folyóirat beindításának szerkesztési, költségvetési, szervezési és expediálási kérdései több időt vesznek igénybe, de a kezdeti lépéseket már megtettük. 3. Melyek az előttünk álló közvetlen feladatok? A már jelzett, folyamatban lévő feladatokon túl most csak kettőre hadd utaljak. Sürgősen el kell indítanunk a területi részek munkáját. A Szövetség ezekben a területi részekben él. Ha nincs élet a területi részekben, a Szövetség halott az intéző szervek gyűlései ellenére is. Örömmel jelenthetem, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában erre nézve már történtek lépések. Hasonlóképpen foglalkoztak e kérdéssel a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat lundi gyűlésén a közelmúltban. Szeretnénk hinni, hogy a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete, valamint a szomszédos országok egyházkerületei hasonlóképpen megteszik a kezdeményező lépéseket még ez évben. Mi készséggel ajánljuk fel segítségünket e tekintetben is. Egy másik sürgős feladat az új magyar helyzetben a „közös állásfoglalás munkálása és képviselete”. Itt gondolok nemcsak a zavaros romániai helyzetre és a még fájdalmasabban kavargó jugoszláviai konfliktusra, de a dél-amerikai kettős kérdésre is: mind Argentina, mind Brazília magyar református lelkészeket kér és vár tőlünk. Meg kell találnunk a segítségnyújtásnak gyakorlati, szervezett, keresztyén útját minél hamarabb. * * * A Magyar Reformátusok Világszövetsége elindult. Imádkozunk és dolgozunk, hogy meg is erősödjék küldetésének betöltésére, Isten nagy neve dicsőségének szolgálatában. Bütösi János, elnök A Cleveland nyugat-oldali egyház kettős ünnepsége 1991. november 17-én, vasárnapon du. 4 órakor volt ünnepélyes kétnyelvű, úrvacsorás Istentisztelet keretében új lelkészük, Nt. Kálmán Szabolcs beiktatása alkalmából, a Kálvin Zsinat püspöke, a Tóparti Egyházmegye esperese és a környék magyar lelkészeinek közreműködésével. Az Istentiszteletet követően, du. 6 órakor a gyülekezet fennállásának 85. évfordulóját ünneplő bankett követett telt házzal és fényes pompával. Bi-lingual worship with communion to install the Rev. Szabolcs Soby Kálmán, new pastor by the Bishop of the Calvin Synod, the dean of the Lake Side Classis and with participation from the Hungarian ministers of the area.
