Calvin Synod Herald, 1990 (90. évfolyam, 2-6. szám)

1990-05-01 / 3. szám

CALVIN SYNOD HERALD- 15 -REFORMÁTUSOK LAPJA fenn, a közvéleményt és a gyülekeze­teket félrevezetve, mintha minden rendben lenne, akkor, amikor már „a megtorlás tombolt, a bosszúállás gyö­nyörködött; a kegyelem és kiengeszte­­lődés nem jutott szóhoz.” (Ravasz László) A másik nagy törést az okozta — egyik jeles marxista történész, Glatz Ferenc mutatta ki —, amikor a poli­tikai vezetés 1949—51 között hozzá­fogott az egyház 61%-át kitevő (5—20 kát. holddal bíró) évszázados gazdál­kodási kultúrával rendelkező kis- és középparaszti réteg drasztikus felszá­molásához. A kampányszerű és gaz­dálkodási ésszerűséget is mellőző téeszesítések kiszorították őket a ter­melési rendből és a politikai-társadal­mi közéletből. Ezzel a református egy­ház legerősebb bázisa hullott szét (s vele együtt az ésszerű paraszt-polgári magatartásforma is). Sok helyen a ku­­láknak minősített földművesek meg­­nyomorításával nemcsak a falu tartást adó rétegét, hanem az egyházközség presbitériumát is, úgymond „lefejez­ték”. (Folytatás a következő számban) Javaslat egy svájci mintájú Erdélyi Föderáció létrehozására Megállapodás, amely létrejött Budapes­ten, 1989. szeptember 23-án az Erdélyi Vi­lágszövetség, a Bund der Sieberbürger e. V. Nürnberg az Erdélyi Világszövetség németországi szervezete és Erdélyi Szövet­ség Magyarország mint a szabad akaratuk kifejezésétől megfosztott erdélyi népek jo­gaiért küzdő szervezetek között. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy — a trianoni békediktátum nem va­lósította meg a nemzetek önrendelkezési jogát és a román katonai megszállás alá került Erdélyben élő népeket — megkér­dezésük nélkül — román fennhatóság alá helyezték: — az 1947-es párizsi békeszerződés sem biztosította az Erdélyben élő népek önren­delkezési jogát. Románia a 70 év alatt soha nem tartotta be a nemzetiségekkel kapcsolatban nemzetközi szerződésekben előírt és Románia által vállalt kötelezett­ségeit. Adminisztratív úton, erőszakosan, gyors ütemben telepítette ki, illetve telepí­tette át Erdély lakosságát (pl. németek, zsidók pénzért történt kiárusítása, a mold­vai magyarok felszámolása, erdélyi ma­gyarok tömeges áttelepítése, illetve romá­nokkal való kicserélése). Ezért az etnikai egyensúly megbomlott, és az ott élő nem­zetiségek léte közvetlen veszélyben van; — az Erdélynek Romániához csatolása utáni évtizedek folyamatai és eseményei az erdélyi lakosság számára egyértelműen bizonyították: Románia képtelen biztosí­tani Erdély ősi hagyományainak megfele­lően az ott élő nemzetiségek és népcsopor­tok fennmaradását, nemzeti és egyéni létét, békés együttélését és szabadságát. Ezért a megoldást kizárólag egy önálló, szuverén, svájci mintára megszervezett föderatív Er­dély létrehozásában látjuk, minden itt élő nép és népcsoport jogos érdekeinek a fi­gyelembevételével, nemzeti létének, kultu­rális és erkölcsi értékeinek a garantálásá­val. A jelenlévő szervezetek az alábbiakban állapodnak meg: 1. Szervezeti autonómiájuk megtartásá­val létrehozzák közös képviseleti testüle­­tüket, az Erdélyi Népek Szövetségét (Con­­federatio Transylvanica), bécsi székhellyel. Csatlakozásra szólítva fel minden olyan egyesületet vagy szervezetet, amely bár­mely erdélyi nemzet érdekét képviseli és a jelen megállapodásban foglalt alapelvek­kel egyetért. 2. Alapelvüknek tekintik az Erdélyben élő népek és népcsoportok (magyarok, németek, románok, zsidók, szerbek, örmé­nyek, cigányok stb.) önrendelkezési jogát. 3. Kinyilvánítják hűségüket az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya, az egyetemes emberi jogok nyilatkozata, a helsinki alapokmány valamint a népek közötti békét és együttműködést előmoz­dító valamennyi nemzetközi megállapo­dáshoz, azzal a megjegyzéssel, hogy a bécsi utókonferencia határozata értelmében a kisebbségek védelme nem jelent beavatko­zást az illető ország belügyeibe. 4. Az erdélyi helyzet súlyossága kény­szeríti a feleket arra, hogy felszólítsák az ENSz-et, valamint a békeszerződéseket aláíró — és ezzel a kialakult helyzetért felelős — nagyhatalmakat arra, hogy ezt a folyamatot sürgősen állítsák le és tegyék lehetővé a népek önrendelkezési jogának megvalósítását. 5. Erdély ügye nem csupán a kétoldalú magyar-román viszony kérdése, hanem olyan súlyos probléma, amely potenciális veszélyt jelent az európai békére és biz­tonságra. Éppen ezért felkérik a felek az európai kormányokat, hogy az erdélyi kér­dést haladéktalanul terjesszék a biztonsági tanács elé. 6. A szerződő felek meggyőződése, hogy a mindenkori román állam köteles a Romániából adminisztratív vagy erősza­kos úton elüldözött több millió erdélyi — magyarok, zsidók, németek és más nemze­tiségek — számára vagy leszármazottaik részére teljes körű jogi, erkölcsi, anyagi rehabilitációt, valamint a visszatelepülési jogot biztosítani. Ezeknek a jogos követeléseknek támo­gatására, valamint az elüldözöttek vagy az áldozatok számának a megállapítására felkérik a román, a magyar, a német és az izraeli kormányt, valamint az ENSZ-et, az Európai Közösséget és az Európa Par­lamentet. 7. Kölcsönösen politikai és jogi garan­ciákat dolgoznak ki az Erdélyben élő népek és népcsoportok egyéni, valamint kollektív jogainak és érdekeinek védelmé­re. Ezt elősegítendő, kéréssel fordulnak a Strasbourgban székelő Európa Parla­menthez, dolgozza ki egy svájci mintára létrehozandó erdélyi föderáció tervezetét. 8. Biztosítják egymást, hogy pártpoliti­kai, vallási, ideológiai vagy nemzetiségi törekvések nem veszélyeztethetik a közö­sen meghatározott cél sikerét. 9. A felek jelen megállapodásukat köve­tően közösen dolgozzák ki Erdély-politi­­kájuk részleteit is. Készült 8 eredeti példányban magyar nyelven. Felolvasás, német nyelve lefordí­tás és megmagyarázás után mindannyian elfogadjuk és aláírjuk. Bund der Siebenbürger e. V. Nürnberg Erdélyi Világszövetség németországi szervezete Erdélyi Szövetség, Magyarország Az újonnan alakult Szabad Erdélyiek Mozgalma, magáévá teszi a fenti állásfog­lalást és minden erejével harcolni szándék­szik e tervezet megvalósításáért. Kérünk minden jóérzésű magyart, segít­sen nekünk. Sokszorosítsa és terjessze e lapot, vagy segítsen anyagilag a propagá­lásban. Címünk: Transylvanians Movement (F.T.M.), P. O. Box 70, Keasbey, NJ 08832, U.S.A. Legyen jelszavunk: Hazát a hontalan erdélyieknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom