Calvin Synod Herald, 1990 (90. évfolyam, 2-6. szám)
1990-05-01 / 3. szám
CALVIN SYNOD HERALD- 10 -REFORMÁTUSOK LAPJA KILENCVEN ÉVVEL EZELŐTT «4 Lapunk indulása — az első négy szerkesztő Vs* A Reformátusok Lapját hárman alapították kilencven évvel ezelőtt, Kuthy Zoltán, Konyha Pál az akkori pittsburghi lelkész és Csutoros Elek az akkori Clevelandi Első Egyház lelkésze. Kilencven évvel ezelőtt, július havában, meglátogatta Kuthy Zoltán Csutoros Eleket és arra kérte, hogy indítsanak meg egy egyházi lapot. Előmutatta a debreceni protestáns lap egy akkori számát és azt mondta, hogy olyan alakban kellene kiadni. Erre azt felelte Csutoros Elek: “te Zoltán álmodsz; hogy gondolsz ilyen vakmerő vállalkozásra?” Mindössze hatan voltak az egész Amerikában lelkészek, azok is kétfelé tartottak. Az amerikai magyar reformátusság is még kevés számban élt és nagyon szétszórva. De Kuthy annyira beszélt, hogy mennyire szükség van egy református egyházi lapra, hogy belenyugodott, hogy hát próbáljuk meg a lap kiadását. Abban állapodtak meg, hogy Kuthy lesz a szerkesztő, Konyha Pál a pénztárnok, Csutoros társszerkesztő, mindegyik letesz 70 dollárt és megindítják a lapot. Meg is indult a lap hamarosan, New Yorkban nyomtatták. De Kuthy Zoltán csakhamar megvált a szerkesztéstől. Konyha nem vállalta a szerkesztést, Csutoros sem akarta vállalni, de azt gondolta, hogy ha a lap megszűnik, akkor a kis befektetésből nem látnak egy centet sem, és egyhamar nem lehet új lapot kiadni. Elvállalta a szerkesztést. A lap ettől kezdve Clevelandban lett kiadva és az akkor még gyermek korát élő Magyar Hírmondó adta ki, amelynek a szerkesztője Dr. Baracs Henrik volt. Kilenc hónapig szerkesztette a lapot; bizony többször fizette is a kiadást, de belátta, hogy magára hagyatva nem tehette tovább. Ekkor Kalassay Sándor vette át a lapot, majd nemsokára átadta a Reformed Church Boardjának. Dr. Kuthy Zoltán 1900 Dr. Csutoros Elek 1901 Re>. Sándor Kalassay 1901-1907 Re'. Sándor llarsánvi 1907-1924 Azután a lap sok nehéz próbán ment keresztül. Hála legyen a jó Istennek, hogy annyi megpróbáltatás után nemcsak hogy életben maradt, hanem virulásnak indult. Kalassay Sándor 1901-től 1907-ig szerkesztette a Lapot. Harsányi Sándor 1984. október 26- án érkezett Amerikába, Clevelandba, Jurányi G. utódjául. Moody ugyanis a Barkley missziói titkártól kapott levelet Balogh Ferenc debreceni teol. tanárhoz küldte el, aki viszont a teol. tanárkar elé terjesztette a megkeresést. Minden bizonnyal Isten rendeléséből történt, hogy a tanárkar választása e dologban őrá esett, mint olyanra, kiben némi vállalkozó szellem lakozott. Figyelembe kellett venni, hogy ott és akkor, pláne a cívisek városában, Debrecenben, még tanult úri emberek is nagyon keveset tudtak Amerikáról. Ennek illusztrálására említi meg ő azt, hogy mikor a clevelandi lelkészi állásra pályázatot hirdetett, az egyik jelentkező hazai iíjú lelkipásztor ezt írta neki: „Én hajlandó volnék kimenni utódul, de írd meg nekem becsületes őszinteséggel, hogy vannak-e még ott indiánok, akiktől életünket félteni kelljen, mivelhogy csak pár éve nősültem, feleségem s két kedves gyermekem van, kiknek életét őriznem kötelességem.” — Persze megírta neki becsületes őszinteséggel, hogy még akkoráig nem találkozott eleven indiánnal Cleveland városában, akitől akárkinek is féltenie kellene életét, és akik az efajta embercsoportból még az élők között vannak, azok Clevelandtól meglehetős messze eső rezervált indián területen tartózkodnak. Az illető iíjú lelkésztárs ezen megnyugtatás és biztatás dacára is otthon maradt. Harsányi Sándor 1894. november 1-től 1898 februárjáig szolgálta a clevelandi Első Egyházat, honnan Chicagóba távozott. A Lapot 1907. ápr. 1-től 1924 okt. 1-ig szerkesztette.
