Calvin Synod Herald, 1988 (88. évfolyam, 1-5. szám)
1988 / 1. szám
CALVIN SYNOD HERALD REFORMÁTUSOK LAPJA-13-Budapest - 1987. december 28-án a Magyar Rádió félórás előadásának keretében a hallgatókat meghívták hogy, megjegyzéseket és kérdéseket intézzenek a jelenlevő szakértőkhöz, amely az alábbi személyekből állt: Miklós Imre, (az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke), Kocsis Elemér református püspök, Schöner Alfréd fő rabbi, Cserháti József római katolikus püspök és Szakács József a Szabad Egyházak Tanácsának elnöke. A beérkező telefonhívásokban fontos szerepet kapott a hallgatók reakciója a televízió által sugárzott káracsonyi Éjféli Misével és a parlamentben folyó tárgyalások az egyházak nagyobb mértékű elismerésével kapcsolatban. A témák közül felmerült az istentiszteletek televíziós adása, a vallásoktatás problémája, és az a feletti aggodalom, hogy a közelmúltban több esetben nyilvánult meg antiszemitizmus. Budapest - 1988. január 8-án Dr. Fanning, a Trinity baptista egyház rangidős lelkésze (San Antonio, Texas) ellátogatott Budapestre, és a baptista egyház vezetőinek egy 190,000.00 csekket nyújtott át egy új baptista teológiai akadémia Budapesten történő felépítésének céljára. Ráadásként, egy $2,500.00 csekket adott át a Baptista Ifjúsági Kórus Skóciába történő utazási költségének hozzájárulásaként. Hungarian Church Press A Magyarországi Református Egyház Zsinati Találkozója 1987. december 3-án és 4-én a Magyarországi Református Egyház Zsinati tanácsa talákozott hogy áttekintsék az elmúlt négy év tevékenységét. Az egyház szerepének bizonyítéka a magyar társadalomban volt a kihangsúlyozott téma, amely a napirenden is lényeges helyet kapott. Többek között elmélkedések a szociális és politikai irányokról Magyarországon. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a szocialismus Magyarországon és más országokban is változások elé néz, amelyben több lehetőség van egy ideológia és társadalmi pluralizmus kifejezésére. Az egyházak ebben a pluralistább társadalomban új szerephez jutnának. Többek között részt vehetnének az alkoholisták, Bibliai Hattér Tanulmányok 111 Az Esszénusok Nem hagyva figyelem kívül a zélóták társadalom, vagyon, békeellenes irányzatát, azt kell mondanom, az esszénusokkal érkeztünk el az ókor legnagyobb, monoteista vallásának perifériájára, mert e mozgalom elvesztette azt a két támpillért, amelyek miatt a zsidó vallás tisztelt és elismert hitként élt a szinkretizmus felé hajló Római Biradalomban, a tradicionalizmust és a patriotizmust. Egy egészen új, szélsőséges, mégis a mozeizmus legmélyéről indíttatott szekta tehát. A társadalomban és az álamvallásban sokkal jobban körvonalazható helyük van, mint a zélótáknak, s helyzetük megítélését nagyban megkönnyíti a gazdag forrásanyag. Palesztinában való jelenlétükről a kortárs írók több forrásanyagából tájékozódhatunk. Philon csak hallomásból ismerte őket, id. Plinius a Naturális História munkájában / V.4/ Philonhoz hasonló leírást ad róluk "A nyugati parttól távolabb éltek, elég messze ahhoz, hogy elkerüljék az ártalmas dolgokat, egy nép egyedül, ...pálmafák a kallódó ifjúság, a telefonos lelkigondozás, a fizikailag hátrányos helyzetben lévők és a cigányság missziós munkáiban. Tóth püspök szintén kifejezte észrevételeit a Magyarországi Református Egyház állapotával kapcsolatban és megjegyezte, hogy az egyháztag létszám csökken. Emlitették a szekták növekedésének problémáit a Református Egyházon belül. Napirenden volt a helyi egyházak közegyházi hozzájárulásának 25 százalékos növelése, amely mintegy reakció az inflációra, és lehetővé tenné az egyházi iskolák megnövekedett költségeinek fedezését, és az ott dolgozók rég esedékes fizetés emelését. A Református Egyház szintén vizsgálja a lehetőségeket is, hogy egy új református gimnáziumot alakítsanak Magyarországon, és azonban a helyi gyülekezetek anyagi támogatásától függ. Hungarian Church Press társaságában." Nem egyértelmű, hogy mire vonatkoztatta "az ártalmas dolgokat”, a Holt Tenger kiimájára, vagy a társadalmi gyakorlatra. Philon szerint "falvakban éltek, de Judaea sok településén megtalálhatók voltak"; Flavius ehhez hasonló közlése alátámasztja az Újszövetség homályos utalását: "Minden városban sok volt belőlük.” Azonosításukat/szövetségkötok-esszénusok?/ De Vaux földrajzi kutatásai egyértelművé tették: szövetségkötok = esszénusok. Nevüket Philon “essaioi”, vagy "esszéus” képpen jelöli, igy tesz Flavius is hat helyen, egyébként az "esszénus” kifejezést használja, bár valószínű, hogy ez az előző latinosított megfelője. Az eredetileg görög "essaioi”-nak az arámi megfelelője a "hassa”, ami "kegyes”-t jelent. Nevük annál is inkább lényeges, mert számukat még Flavius is négyezer felettinek ítéli. Ezt a megközelítoleges számot komolyan kell venni, hiszen Flavius könyvét foként zsidók, zsidó papok, tehát szadduceusok és farizeusok olvasták - nyilván nem volt szándéka ilyen aprósággal hitelét rontani. Ideológiájukban nem tekintették magukat a zsidóságon
