Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 4. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 13 — REFORMÁTUSOK LAPJA Elolvasásra ajánljuk Miért időszerű Kálvin ma is? Rendkívül jelentősnek nevezhető a Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökségének az a vállalkozása, melybe a Kálvin-jubileumi év kapcsán kezdett azzal, hogy megjelentette „Azevangéliumi kálvinizmusfüzetére, könyvsorozatot a Református Sajtóosztály gondozásában. Ma, amikor annak vagyunk tanúi, hogy az egyházak konfesszionális alapjai megrendültek, és súlyos lelki károkat okozva, a modernizmus, liberalizmus mindenfajta áramlata elárasztja az egyházakat, e sorozat megjelenése fontos hitvallástétel arról, hogy teológiánk nem adta fel azt a mélyen biblikus, kálvini, helvét-irányú alapot, melyen több mint 450 éve fundáltatott. A fentemlitett sorozat negyedik köteteként jelent meg a Szabó László ceglédi református lelkipásztor által megírt nagyszerű tanulmány: „Az igehirdető Kálvin” címmel. A könyv egyszerű címe („Az igehirdető Kálvin”) nem sejteti, hogy milyen lelki-szellemi kincsesbánya tárul fel az olvasó szeme előtt, amikor ezt a szerény kiállítású könyvet tanulmányozni kezdi. Szabó László nemhiába volt svájci ösztöndíjas: rendkívüli intuícióval ragadta meg nagy reformátorunk közel 2500 leírt prédikációjának lényegét és teológiáját. így aztán megismerheti az olvasó nemcsak Kálvin igehirdetői személyiségét, hanem homiletikai elveit, de igehirdetés-teológiáját, hermeneutikai módszereit, biblikus, reformátori exegézisét is, melyre dogmatikája és etikája épül. Hálásak lehetünk a könyv szerzőjének, hogy máraz első lapokon eloszlatja a Kálvin ellenségei által a köztudatba bevitt hamis képet, miszerint rigorózus, száraz, komor igehirdető volt, és megismerheti az olvasó a szerény, melegszívű Kálvint. Nehezen is képzelhető el, hogy a XVI. század legnagyobb hatású igehirdetője 50—60 perces száraz, komor prédikációkkal mozgathatta volna meg egész Európát. A mai igehirdetők, akik oly nagy gondot fordítanak arra, hogy megismerjék hallgatóikat, s ennek érdekében segédtudományok kásahegyén rágják át magukat, bizony meghökkenve olvashatják Kálvinról: „Igehirdetése nem igazodott az emberi igényekhez, de még lelki igényekhez sem, mégis csodálatosan időszerű tudott lenni.” Teológiai akadémiánkon házirendként lehetne kitenni, amit az igehirdetőkről mond. Legfontosabb követelményként említi, hogy az Ige szolgája legyen újjászületett, engedelmességre készés Igében jártas. Elgondolkodtató, hogy a bibliai tudományokban és bibliai nyelvekben rendkívül képzett Kálvin az igehirdetők megszentelt életét „fontosabbnak tartja tudományuknál is”. A könyvben frappáns összefoglalását találjuk Kálvin igehirdetés-teológiájának. Tanítása itt is biblikus és ezért radikális: Krisztus az evangélium hirdetésén keresztül uralkodik, „királyságának vesszeje az <3 evangéliuma”, általa állítja fel Isten országát szívünkben. De kimondja a megdöbbentő ellentételt is: „nem minden prédikáció válik Isten Igéjévé”. Ennek oka nem a gyülekezetben van. Az igehirdetőnek kell a Lélek szolgájává lennie. S mai, diplomatikus, fogalmazásokhoz szokott fülünknek keményen hangzik az is, amit az Ige kettős hatásáról mond: vagy élet vagy halál. Teológiailag legérdekfesztőbb része a könyvnek kétségtelenül az, melyben Szabó László „Kálvin igehirdetésének főbb jellemző vonásait” összegezi. — Amit sok mai írásmagyarázat-elméletből, erkölcstanból, lelkigondozástanból éppen mint lényeget hiányolunk, azt ebben a fejezetben, mint ragyogó „mennyei kincs”-et megtaláljuk. Mert manapság már nemigen olvasunk olyat teológiai művekben a Szentírás autoritásáról, amit szerzőnk Kálvintól idéz: „Kétségtelen, hogy azok, akiket a Szentlélek megtanított, teljesen megnyugszanak a Szentírásban, hogy a Szentírás önmagában hiteles, és hogy nem szabad azt sem bizonyítás, sem okoskodás tárgyává tenni”. A negatív bibliakritika korában bizony szentségtörő mondat ez. Kálvin igeértelmezéséről szólva a szerző bemutatja Kálvin háromfrontos harcát, melyet az Ige helyes értelmezéséért vívott a középkori egyház igeellenes tanaival szemben, korának rajongói és az okkultizmus ellen. Aki nyitott szemmel jár világunkban, láthatja, e frontok azóta kiszélesedtek. Kálvin ilyen értelemben is időszerű. Nagyszerű képet kapunk e könyvből arról is, milyen életszerűen prédikált Kálvin az olyan elvontnak látszó teológiai kérdésekről, mint Isten felségjoga (szuverénitása), az eleveelrendelés (predestináció) vagy Isten dicsősége. E fejezetben ismerkedhet meg az olvasó a biblikus, józan kálvini etikával, mely foglalkozik a munkával, házassággal, családdal, anyasággal, életszeretettel, kultúrával, stb. Nem véletlenül bocsátotta gyökereit ebbe az etikába korábban a puritanizmus, később a pietizmus. Kálvin igehirdetéseiben sokat foglalkozott a személyes hitélet kérdéseivel is. Minden spekulációt és hipotézist mellőz, amikor a bűn teljes rontásáról, megváltásról, újjászületésről, óember—újember harcáról beszél. Mind tiszta Ige! Itt ismerhetjük meg a sajátos kálvini tanítást, miszerint a megtérés csak kezdete hívő életünknek, melynek folytatása, ill. következménye a megszentelődés. A megszentelődés pedig mindig alábbszállást, önmegtagadást jelent, az óember halálbaadását. S ha valaki Kálvint hivő szubjektivizmussal vádolná, a könyv utolsó fejezete, mely a „Megszentelődés helye” címet viseli, megcáfolná. Kálvin igeértelmezése szerint ugyanis győzelmes hívő életet csak gyülekezetekben, egyházban lehet élni. Kálvinnál nagy jelentősége van az egyházról, mint Krisztus testéről szóló tanításnak. Űjra és újra átgondolandó, amit az egyházról tanít, amikor azt mondja: az egyház legyen szeretetközösség, tápláló anya és szolgáló abban az értelemben, hogy „mindenki a másikat vigye előbbre Isten félelmében”. A kötet végén olvasható még dr. Békési Andor teológiai magántanár értő és magvas tanulmánya, melynek címe: „Az Ige és a Szentlélek”. A tanulmány fejezetei önmaguk helyett beszélnek: „Szentlélek Ige nélkül” — „Ige Szentlélek nélkül” — „A Szentlélek és az Ige téves azonosítása” — „Amikor a tűz száll alá a Kármelen.” Aki ismeri és reálisan érzékeli a gyülekezeteinkben és országunkban ható lelki erővonalakat, az tudja igazán e tanulmány fontosságát és időszerűségét felmérni. A kötet egy Kálvinigehirdetéssel zárul. Végezetül hadd említsük meg Szabó László könyvének nagy erényét: nyelvezetét és stílusát. A szerzőnek külön karizmája van arra, hogy mély teológiai igazságokról, elvontnak tartott tanokról olyan egyszerűen és olvasmányosan írjon, hogy gyülekezeti tagjaink is megérthessék. Ezért könyvét mindenkinek melegen ajánljuk az írónak, szerkesztőnek és kiadónak pedig hálásan köszönjük. (Tápiószele) Sipos Ete Álmos sääs PANORÁMA «ää Magyar mondák rajzfilmen Magyar történelmi mondák megfilmesítését kezdték meg Kecskeméten, a Pannónia Filmstúdióban. A 13 részes — tízperces epizódokból álló — színes rajzfilmsorozat egyebek között feldolgozza a honfoglalás-, a Botond-, a Lehel kürtje mondát és Mátyás királlyá választásának történetét is. A Magyar Televízió ifjúsági főszerkesztőségének megrendelésére készülő produkció főrendezője, Jankovics Marcell jelenleg a képes forgatókönyv öszszeállításán dolgozik. *** John Humpreys walesi lelkész, a Nagy- Britanniai Egyesült Református Egyház és a Magyarországi Református Egyház közötti három évre szóló lelkészi csereszolgálat keretében — egyházának képviseletében elsőként — egy évvel ezelőtt érkezett Magyarországra. Jelentős szolgálatot lát el Magyarországon: a Dunamelléki Egyházkerület Püspöki Hivatalában angol lektori munkát végez, aktívan részt vesz a budapesti Kálvin téri gyülekezet életében, s a Teológiai Akadémián angol beszédórákat, a kelenföldi gyülekezetben angol nyelvű bibliaórákat tart. Egy év alatt kiválóan megtanult magyarul, ezért már magyarul is hirdeti az Igét különféle gyülekezetekben. *** Szent István halálának 950. évfordulójára — 1988-ban — ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt az általa alapított pécsváradi bencés apátság épülete. Első királyunk emlékét a terület legmagasabb pontján felállított bronzszobor hirdeti. A rekonstrukció befejezése után az ország egyik legértékesebb műemléki együttese — a mecseki Zengő-hegy lábánál — művelődési és turisztikai centrum lesz.
