Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)

1986-06-01 / 3. szám

CALVIN SYNOD HERALD — 13 — REFORMÁTUSOK LAPJA hez. 1518-ban megjelent “ Colloquia" c. művében folytatta támadását a klérus hatalma ellen, de rendkívül mérges volt, ha bárki is őt “lutheránusnak” gyanította. 1523-ban ismételten kinyil­vánította a Szentszék iránti tiszteletét, — újra hozzátéve ama véleményét, mi­szerint elítéli a pápai állam túlzásait. Hogy mutassa “pártatlanságát”, 1524- ben megírta teológiai pozícióját s eb­ben Luthert támadta. (De Libero Ar­­bitrio: Az akarat szabadságáról.) Luther felhevült hangú írásban vála­szolt, mire újabb Erasmus kiadvány következett. (1526; Hyperaspistes Diatribe contra Servum Arbitrium Lutheri: Luther az akarattal kapcsola­tos doktrínájának kritikája.) Magyarországra a reformáció és a humanizmus összefonódottan érke­zett meg Németországból, méghozzá Erasmus és a német reformátos, Me­­lanchton (1497—1560) tanítványaival, tehát hazánkban — a Luther—Eras­mus ellentét ellenére — mégiscsak ele­ve “erasmusi feltöltést” kapott a lutheri filozófia. A “mohácsi vész” előtti évek­ben Erasmus kritikai szelleme már átélt valóság volt főuraink gondolko­dásában. (Ld. Horváth János és Pintér Jenő: Mohács és Erasmus c. könyvét, Minerva, 1924.) “II. Lajos tragikus sorsa elé menő ud­varába pedig elérkezik a kor leginkább jövőt hordó gondolkodójának, Eras­mus Rotterdamusnak szelleme. ’’(Szerb A.: Magyar irodalomtörténet. Magve­tő, 1972,' 68. old.) Erasmus szellemisége, ez a filoló­giai-kritikai szellem lesz aztán az, mely a protestantizmus nevelési rendszere által bevonult az iskolákba is és a XVI—XVII. századbeli szellemi fejlő­désnek egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Első nyomtatott tankönyveinek Sylvester Jánosnak és Pesti Mizsár Gá­bornak a munkái nyomán keletkeztek és az erasmusi humanizmus sugárzik belőlük. Erasmus és Dürer. Ha már a nagy németalföldi filozófus magyar vonat­kozásairól írok, elengedhetetlen, hogy ne említsem meg azt, hogy Albrecht Dürer, a nagy német festő és grafikus, a művészettörténet egyik legnagyobb alakja, kinek nagyatyja a Békés me­gyei Ajtós községben műötvös volt, s ki csupán Dürer születése előtt pár év­vel vándorolt ki német földre, ugyan­csak ismerte Erasmust. 1526-ból fpnn is maradt egy világhírű Dürer-rézkarc, mely a németalföldi bölcset írás-elmél­kedés közben ábrázolja. A portré nyil­ván csodálatosan élethű, de a művész a kép bal felső sarkában görög betűk­kel — s ez szellemes célzás Erasmus hatalmas görög tudására — e monda­tot tünteti fel: “írásai még ennél is job­ban ábrázolják őt.” A szerénykedő mondat érezteti, hogy az igazi Eras­must nem portréjáról, de írásáról is­meri fel az ember. Erasmus késői művei. Még a tallózó­­jellegű visszaemlékezés sem hagyhatja említés nélkül az 1929-ben írt pedagó­giai művet, melynek De Pueris Statim ac Liberaliter Instituendis (Gyermekek határozott, de gyengéd tanítása) a cí­me. Kihangsúlyozza, hogy az iskolák­ban igen fontos a latin nyelv és a keresz­tény elvek oktatása, de e tantárgyakkal otthon is kell a szülőknek foglalkoz­­niok gyermekeik nevelésében. Javasolt latin nyelv oktatási módszere oly mo­dern volt, hogy mind a mai napig fel­használják e metódust a modern nyel­vek iskolai tanításában. Javasolta a testnevelés bevonását az iskolai tan­rendbe. E művében is jelentkezik már előzőén is többször érintett tematika: valójában a testi tisztaságot ő fedezte fel az irodalom számára. Egész életé­ben rettegett a fertőző betegségektől, a pestistől, és a “nápolyi kórságtól”. (Az utóbbinak manapság már “szifilisz” a neve.) Apró, de jelentékeny dolgokról is írt: a borbélynak tisztán kell tartani eszközeit; — a fogadóban tiszta ágyat kell húzni minden vendég után, stb. Még mielőtt ismételten rátérnék a magyarországi hatásokra, meg kell em­lítenem, hogy 1536. július 12-én, Bősei­ben bekövetkezett halála után a Trenti Gyűlés (1545—63) az ő műveit is a “Tiltott könyvek ” listájára helyezte. A magyar irodalom nyelvi öntuda­tosodása, ennek humanista vonatkozá­sai hazánkban, az 1530-as évek három kisnemesi írójának nevéhez fűződik. Mind a három — Komjáthy Benedek, Pesti Gábor és Sylvester János meg­járták a híres közeli egyetemeket. Az első kettő Bécsben, a harmadik Krak­kóban tanult. Ezeken az egyetemeken Erasmus hívei és követői tanítottak. Mindhárman a humanizmus eras­­mista irányának híveiként folytatták irodalmi tevékenységüket. Életcéljuk­ká vált — éppen az erasmusi filozófiá­hoz alkalmazkodva — a hamisítások­tól megtisztított erasmusi biblia ma­gyarra fordítása. Komjáthy Szent Pál Leveleit, Pásti a négy evangéliumot, Sylvester János pedig az egész Újszö­vetséget lefordította (1533—1536— 1541). “Az erasmusi bibliaszövegfordítása rendkívül nehéz feladat volt, hiszen a leggondosabban kellett ügyelni min­den kifejezés, minden szó pontos, egy­értelmű, félreérthetetlen tolmácsolásá­ra (...) Miképpen Erasmus Luther előtt, úgy egyengette a három magyar erasmista bibliafordító a magyar refor­máció előtt az utat. ’’(Klaniczay Tibor: A reformáció és a reneszánsz második szakasza. Magyar Irodalomtörténet, Bibliotheca, 1957, 58—60. old.) Hatásukra, Bornemissza Péter (1535—84) felvidéki író prózájában, drámájában, poétikájában továbbvitte az erasmusi világnézetet. Erasmus ha­tása jelentkezett Heltai Gáspár (megh. 1574) aesopusi, “Száz Fabula” c. mese­­gyűjteményének összeállításában és fo­galmazásában is. 1602-ben jelent meg Magyari Istvánnak, Nádasdy Ferenc evangélikus prédikátor-papjának vita­irata “Az országokban való sok romlá­soknak okairól” címen. A jobbágy-leá­nyok vérében fürdő Báthory Erzsébet itt a főtéma, de a mű legszebb lapjain a béke gyönyörűségéről és a háború rette­netességeiről ír — Erasmus irataira tá­maszkodva. Dudith András pécsi püs­pök résztvett a trienti zsinaton, ahol három nagyszabású beszédet mondott. Jellemző a korra, hogy a zsinatról visz­­szajőve — beszédeiből, írásaiból — REFORMÁTUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület (United Church of Christ) hivatalos folyóirata. A kiadásért felel: Ft. Király Zoltán, püspök 220 Fourth St. — Passaic, N.J. 07055 Telefon: (201) 778-1019 ÜGYVEZETŐ SZERKESZTŐ: Kántor Pál ADMINISZTRÁTOR: Kántorné Erdei Sári P.O. Box 07812, Columbus, OH 43207 Telefon: (614) 555-1473, 444-1319 NYOMDA: Classic Printing Corp. 9527 Madison Avenue, Cleveland, OH 44102 Telefon: (216)631-3626 Megjelenik kéthavonként Egyéni előfizetés $6.00 évente Csoportos előfizetés $4.00 évente A nem kért kéziratokat bélyeggel ellátott vá­laszborítékok csatolásával küldjük csak visz­­sza. Fényképeket nem őrzünk meg. Minden levelezést az ÜGYVEZETŐ SZERKESZTŐ címére kérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom