Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1986-02-01 / 1. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 14 — REFORMÁTUSOK LAPJA A holnap egyik reménysége Szép Józsika hétéves kisfiú, aki az ő korának megfelelően anyanyelvi szinten, tehát minden akcentus nélkül három nyelven beszél: magyarul, angolul, franciául. Immáron három éve apátián félárva, aki az ő szeretett anyukájával, Franciskával együtt a leghűségesebb dolgozója a montreali első magyar református egyháznak. Józsika kicsi életében benne van az egész magyar sors. A jugoszláviai Zentán született. így lett az ő hivatalos neve SEP. Lemaradt a zé és lemaradt az ékezet. Pöttömnyi fiú volt, amikor édesanyjával együtt Montrealba érkezett. Istenem, hogy várta őket az akkor még élő édesapa! A repülőgép órákat késett, de ő már kora délután felöltözött esküvői ruhájába, hogy úgy várja feleségét és kisfiát, mintegy hitvesi hűsége és szeretete jeléül. Két év múlva már halott volt, elvitte huszonhét évesen a szörnyű rák. Itt maradt a felesége és kisfia. Az édesapa egyházfink volt, neki volt szerződése és annak értelmében itt laktak az egyházi épület földszintjén, a “hivatali lakásban”. Mi lesz most velük? Ezt kérdezték a szülőknagyszülők Jugoszláviában, ezt kérdezte a szegény asszony és sokan mások. Én pedig csak vártam arra, hogyan vizsgázik keresztyénségből és igazi magyar református magatartásból a gyülekezet. Mert ezekben minden gyülekezetnek fejlődnie és nőnie kell. Hát fényesen vizsgázott! Senki sem jártatta a száját, hogyan fog ilyen törékeny 3SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS A KANADAI HIMNUSZ Ó Kanada, honunk s szülőhazánk, Honszeretet és hűség fűz hozzád. Büszke szívvel látjuk, mint ragyog Szabad Észak csillagod. Vártán állunk mind, ó Kanada, Dicső, szabad honunk! Ó Kanada, néped így kiált; Mind vártán állunk s védünk Szent hazánk. Ó Kanada, megvédünk szent hazánk. Ó Ég Ura, hallgasd meg hő imánk! Vedd szerető gondodba Kanadát! Benned, Istenünk, engedd meglelnünk Tetteinknek jutalmát. S amíg várjuk azt a szebb napot, Óvjuk meg e szép hazát! Ó Kanada, néped kiált... Fordította: Fr. Hámor József Edmonton, Kanada 3SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS asszonyka megbirkózni a rengeteg hóval, a hatalmas épülettel és nyáron a hatalmas terület rendben tartásával. Valahogy Isten megtanította a gyülekezet egész tagságát arra, hogy ezt a két életet Isten elénk tette le, hogy gyülekezetünk vizsgázzon abból, amit énekünk így fejez ki: “Mit használ keresztyénségem, ha nem aszerint élek?” így aztán Franciska és Józsika elválaszthatatlan ékessége és öröme lett a gyülekezetnek. Talán sohasem volt szebb egyházunk portája, mint most, mert mindenki igyekezett és igyekszik segíteni. De nem is kell, mert anya és fia mindent gyönyörűen megoldanak. Józsika édesanyjától tanulta drága anyanyelvűnket. A televízióból és az én gyermekeimtől pedig tökéletesen megtanult angolul is. Az itteni törvények szerint csak francia iskolába mehetett és ott már olyan Csöndes megemlékezéssel köszöntötték a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen az elődintézmény, a Selmecbányái Bergschule megalapításának 250. évfordlóját. 1735-ben hozta létre a bécsi udvari kamara azt a bányászati-kohászati iskolát, amelynek működése révén a magyar közoktatás egy európai színvonalú intézménynyel dicsekedhetett. Régi képzési hagyományok okán döntöttek úgy, hogy ennek az iskolának a magyarországi bányászat egyik központjába, Selmecbányára kell települnie. itt kell kiképezni a kincstári bányászat és kohászat veztő műszaki szakembereit. A Bergschuléban két év volt a tanulmányi idő. A leendő mérnökök Magyarországon először itt tanulhattak természettudományt, matematikát, fizikát, ásványtant, földtant és kémiát. Az első évben a hallgatók általános mérnöki képzést kaptak, a másodikban pedig a választott szakterülettel ismerkedtek meg, amely többek között bányaművelés, bányamérés, ércelőkészítés, kohászat-kémlészet vagy pénzverésaranyvallatás lehetett. Mária Terézia döntése nyomán a selmeci iskolát három évfolyamos Bányászati- Kohászati Akadémiává szervezték át. 1770-ben — ugyancsak a királynő döntése nyomán — megszüntették a szakosítást, s egységesen kiképzett bánya-, kohó- és pénzverő mérnökök kerültek ki az Akadémiáról. A hallgatók most már ásványtanból, gépészetből és építészetből is alapos ismereteket szerezhettek. A selmeci iskola híre, bátran állíthatjuk, szépen megtanult franciául, hogy akár Párizsban is születhetett volna. Józsika nemcsak kiváló diák a francia iskolában, de remek baseball játékos is, szereti a könyveket, tagja a tánccsoportnak, legjobb növendéke az egyházi vasárnai iskolának, kiscserkész: gyönyörűen szaval, énekel, táncol és szerepel. Született Zentán, Jugoszláviában montreali francia iskola első osztályos növendéke, és mégis: hétéves korában, özvegy édesanyjával egyetemben, hűségesebb munkása a magyar közösségnek, mint némely magyar származású egyetemi tanár vagy ragyogó nyugati karriert befutott olyan honfitársunk, akik közönyösen, távolról és gúnyosan figyelik azt, amit próbálunk tenni, néppel a népért. Viszont Józsika az ígéret, a nyugati magyarság holnapja és jövője. Az ő ragyogó és mosolygó barna szemei tükrözik vissza legszebben a holnap reménységét. elterjedt az egész akkori világon. A Selmec melletti Szklenón alapították 1786-ban a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, a Bányász-Kohász Társaságot, amelyben 13 európai ország, valamint Mexikó, Kolumbia képviseltette magát. Az egyik kémiai elemet, a tellurt is a Bergschule két tanárának, Müller Ferencnek és Rupprecht Antalnak szakmai vitája nyomán fedezték föl. A tellur mindmáig az egyetlen olyan kémiai elem, amelyet Magyarországon fedeztek föl. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az 1794-ben megszervezett francia műszaki felsőoktatás is egyik mintájául a Selmecbányái modellt tekintette. Itt ugyanis a hallgató nemcsak demonstrációt láthatott, hanem a laboratóriumokban maga is elvégezhette a megfelelő kísérleteket. Az intézmény egyik karaként 1808-ban megszervezték az erdészeti iskolát, amely 1846-ban főiskolai rangra emelkedett. Ekkortól a bányász-kohász képzés négyéves, az Erdészeti Akadémia hároméves főiskola. 1867-ben a Selmecbányái Akadémia magyar állami tanintézmény lett, ahol kiváló tanárok nyelvújító tevékenységének eredményeként néhány évtized alatt megszületett a magyar műszaki szaknyelv is. Az ősi alma mater 1919-ben Sopronba, majd 1949-ben Miskolcra települt. Joggal elmondható tehát, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem Bánya- és Kohómérnöki Kara a maga negyedszázados hagyományával a világ legrégibbi folyamatosan működő műszaki felsőoktatási intézménye. Hazai Tudósítások (Montreal) Dr. Komjáthy Aladár 250 ÉVES JUBILEUM
