Calvin Synod Herald, 1985 (85. évfolyam, 1-5. szám)
1985-08-01 / 4. szám
CALVIN SYNOD HERALD-10 — REFORMÁTUSOK LAPJA monda: Kérlek Uram, ha velünk van az Űr, miért ért bennünket mindez?!” (Bírák 6:13) “És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből!” (Zsid. 11:32) Fejből prédikálni, nem olvasási gyakorlatokat tartani, hiszen a temetési Biblia részek ismételve megmaradnak emlékezetünkben. Hadd dicsekedjem egy kicsit: több, mint negyven éves kétnyelvű igehirdetői munkám alatt nem igen használtam cetliket s ma már az erő és emlékezet gyengül, ma sem tenném, “...mint olyan munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét” (2 Tim 2:15). Nekünk is van kikre emlékezni, a “hősi” korra: Csutoros, Harsányi, Takaró, Dr. Tóth Sándor, Nánássy, Dr. Dienes, Dr. Sebestyén, Vincze, Űjlaky, Daróczy Sándor, Borsi Kerekes... Kiknek a nevét tennéd még hozzá?! Paál Gyula Jubiláló cserkészeink új összetétele Megtörtént a csoda, amiben évtizedekkel ezelőtt senkise hitt: 75 éves cserkészetünk több időt töltött külföldön, mint otthon. Mi több, szervezetünk erős, egészséges, új feladatok vállalására kész. E gondolatjegyében ült össze a Magyar Cserkészszövetség közgyűlése április 20-án, a Woodbridge-i Polgári Kör nagytermében (95 Port Reading Avenue, Woodbridge, NJ), hogy meghallgassa a beszámolót az elmúlt két év munkájáról és megejtse a tisztújítást. A magyar cserkészetet Megyercsy Béla és Sík Sándor hívta létre 1910-ben, 35 évig élt, fejlődött a szülőhazában, legkiemelkedőbb tette a gödöllői Világjamboree volt, melyet a rendezés tökélyének neveztek a résztvevő sok-sok ország fiai. És a 35 év után jött 40 olyan esztendő, melynek során legyűrhetetlennek látszó akadályok meredtek elénk. A nyugateurópai DP-táborokból a nagyvilág négy sarkába szóródott szét a cserkészeknek az a része, melyet kilöktek az események a szülőhazából. Délnek, nyugatnak, északnak vitték őket a hajók. És ebben az elesettségben, szétszórtságban, nincstelenségben újra szervezni a magyar cserkészetet lehetetlennek látszott. De a hitetlenkedőkből hívők lettek. Mostoha körülmények között a magyar cserkészet gyökereket eresztett és egymásután gyúltak ki mindenfelé a parányi tüzek. Most 85 magyar cserkészcsapat működik szerte a világon. Ezek tagjai régente mind Magyarországon születtek. Mostanra a kép megváltozott. Megváltozott csapataink összetétele, arculata. A csapatok tagjai — beleértve a vezetőket is — külföldön születtek, mégpedig 90 százalékban. Van olyan csapat is, ahol nincs Magyarországon született gyerek. A vezető pozíciókat is — nagyrészt — olyanok töltik be, akik külföldön születtek és nevelkedtek. Azért jelentős ez, mert nincs még egy magyar szervezet, melyben ilyen simán veszik át a szerepet a fiatalok. Tegyük hozzá, a létszám nem csökkent az utóbbi tíz évben és ezt elsősorban azok értékelik nagyra, akik a különféle országok népesedési adatait szemmeltartják. Az említett csoda másik része: a nyugati magyar társadalom a cserkészek mellé állt, adományokból telt arra is, hogy ingatlanokat vásároljunk. Jelenleg fél millió amerikai dollár a Szövetség vagyona, csak ingatlanban, legértékesebb a Sík Sándor Cserkészpark, ahol az idén — ezer cserkész részvételével — megrendezzük a központi jubileumi tábort. ZRÍNYI ILONA Szentmihályiné Szabó Mária regénye Budapest mellett, Leányfalun a Református Szeretetotthonban három éve 94 éves korában halt meg Szentmihályiné Szabó Mária, a két világháború közötti egyik legnépszerűbb írónő. Az írónő a mai fiatalabb generáció által kevésbé ismert kor szellemi életének aktív részese volt. A Bihar megyei Ottomány községben született 1888. október 31-én, református lelkészi családból. Az első világháború alatt Erdélyben élt, mint újságíró dolgozott. Publikációi 1918-tól ott jelentek meg. Szentmihályiné Szabó Mária negyven év múltán újra megjelent művében a XVII. század második felébe, a magyar történelmi események sűrűjébe vezeti az olvasót. Ismeretes, hogy a Magyarországi Református Zsinati Iroda 1982-ben újra kiadta Szentmihályiné Szabó Mária trilógiájának első kötetét, a Lorántffy Zsuzsanna című művét; 1983-ban az Örök társak című alkotását és most megjelentette a trilógia harmadik kötetét, a Zrínyi Ilona című regényét. A trilógia mindhárom kötete egyenként is önálló regényt képez. Az írónő regényében valósággal benne él a korban, hogy megérthesse és olvasóival is megértethesse a rég letűnt idők viszonyai között élők sorsát. írói függetlenségével soha nem él vissza, történelmi tények és források alapján tárja fel az eseményeket. Az írónő alapos történelmi tanulmányokat végzett. Olvasta és sokhelyt fel is használta szereplőinek levelezését, az irodalomban megőrzött apróbb-nagyobb tényeket. Rendkívül különös gondot fordított a külső életformák megrajzolására, a lakások berendezését, hangulatát, a háztartás rendjét, alkotó elemeit, az öltözködés állandó és változó formáit, a társadalom életét, különös és egyházi szokásokat, lelkiismeretesen és hűségesen ábrázolja. Különösen nagy segítség s elsőrangú művészi eszköz a cél elérésében Szentmihályiné Szabó Mária tájízeket hordozó nyelve. Tiszta, zamatos, régies, azt az érzést kelti bennünk, mintha valóban ennek a kornak a nyelve volna. Pedig annál újabb, színesebb, művészibb, vissza tudja adni a régmúlt idők hangulatát. Az író tudja: ahol a nyelvtörténeti adatok cserben hagynak, a különböző gazdag nyelvjárások is szolgálnak forrásul. Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter a Wesselényiféle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezett horvát bán és Frangepán Katalin leánya. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós unokahúga. 1. Rákóczi Ferenc felesége, özvegyen maradva Thököly Imre erdélyi fejedelem vette nőül. Édesanyja II. Rákóczi Ferencnek. Második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek. Thököly török fogságba kerülése után három évig védte Munkács várát a császári csapatok állandó ostroma ellen. 1688-ban a túlerővel szemben kénytelen a várat feladni, mire a bécsi udvar gyermekeitől elszakította és őt a bécsi Szent Orsolya vértanúról elnevezett — betegápolásra és gyermeknevelésre alapított zárdájába vitette. 1691-ben Thökölyt a fogságba esett Heissler generálisért kicserélte. Zrínyi Ilona férjét a számkivetésbe is elkísérte. Zrínyi Ilona viszontagságos, nehéz életét, a három részre szakadt ország eseményeit történelmi hűséggel tolmácsolja regényében Szentmihályiné Szabó Mária. Kiemeli tisztaságát, hűségét, erkölcsi fennkölt szellemét. Előttünk az eszményi asszony, anya, hitves. Zrínyi Ilonát meggyőződése, mélységes és töretlen erős hite és bizodalma, Isten akaratába való megnyugvása, kitartása, türelme, szívóssága kiemelte a korabeli női viselkedési és magatartási formákból. A súlyos megpróbáltatásokat erős és hős lélekkel viselte el. Szentmihályiné Szabó Mária Zrínyi Ilona című munkájának az újra kiadása lehetővé teszi, hogy a mai generáció is megismerje a kiváló írónő négy évtized előtti egyik gyönyörűszép alkotását. Ezt a történelmi regényt ma is szívesen olvassuk, haladó szellemű remekmű, amely ma is aktuális és időtálló. A regény amellett, hogy történelmi dokumentum, élvezetes és tanulságos olvasmány. Zrínyi Ilona élete, példamutató magatartása, legendás hazafisága legyen és maradjon minden időben asszonyaink és lányaink eszményképe. Csiszár Alajos
