Calvin Synod Herald, 1984 (84. évfolyam, 1-6. szám)

1984-12-01 / 6. szám

CALVIN SYNOD HERALD — 15 — REFORMÁTUSOK LAPJA Népesedéspolitika — hosszú távra A Minisztertanács korábban — 1973- ban — hozott népesedéspolitikai határoza­tának szellemében számottevő, nemzet­közi viszonylatban is figyelemre méltó eredmények születtek. Az elmúlt évtized­ben például több ízben emelték a családi pótlékot, bővült a pótlékra jogosultak kö­re, s tovább fejlődött a gyermekgondozási segély rendszere. 1975-ben 1 millió 173 ezer gyermek után 6,4 milliárd, 1983-ban 2 millió 341 ezer gyermekre 16 milliárd forint családi pótlékot fizettek ki. Növeke­dett a gyermekes családokat segítő pénzbe­li juttatások részesedése a nemzeti jövede­lemből. Javultak a gyermekvállalás egész­ségügyi feltételei. Az elmúlt néhány évben mintegy 1000 ággyal bővültek a szülészeti osztályok. Javult a műszerezettség színvo­nala, a szülészeti osztályok ma már moni­torokon ellenőrzik az anya és a magzat egészségi állapotát. Emellett csaknem teljes körűvé vált az óvodai ellátás, s újabb he­lyekkel gyarapodott a böcsődei hálózat. A gyermekhalandóság 35 ezrelékről 19-re, a szülő nők halálozási aránya pedig 35 száz­ezrelékről 14-re csökkent. A dolgozó anyák gyermeknevelési és gondozási felada­taik ellátására pótszabadságot és munka­időkedvezményt kapnak. Az intézkedések, kedvezmények elle­nére az ország népesedési helyzete mégis kedvezőtlenül alakult az utóbbi években. A családok nagysága nem biztosítja a né­pesség újratermelődését, pedig az elmúlt évtizedekben csökkent a gyermektelen és az egy gyermekes családok aránya, növeke­dett és általánossá vált a kétgyermekes család. Ám ahhoz, hogy a népesség hosszú időre változatlan maradjon, családonként legalább három gyermeknek kellene szület­nie. Háromgyermekes család azonban vi­szonylag kevés van. Aggodalomra ad okot az is — bár ez világjelenség —, hogy meg­lehetősen magas a 30 éven felüli férfiak halálozási aránya. A hosszú távú népesedéspolitikai célok valóra váltása érdekében a kormány szük­ségesnek tartja, hogy az állam hatásosab­ban támogassa a gyermekes családokat. Ezért a tervek szerint négy héttel megnöve­lik a gyermekágyi segély folyósítását (ez idáig 20 hét volt, teljes fizetéssel), s emelik az egyszeri anyasági segély összegét. Mivel kívánatos, hogy a gyermekek egyéves korukig általánosan, hároméves korukig a mostaninál nagyobb mértékben nevelked­jenek családi körben, korszerűsítik a gyer­mekgondozási segélyt. A gyermekgondozási segélyt — közis­mert nevén GYES — fölváltja a gyermek­­gondozási díj rendszere. Míg a GYES — mint neve is mutatja — valóban segély­­jellegű állami támogatás volt, a gyer­mekgondozási díj táppénzszerű ellátás, keresetarányos juttatás lesz. Bevezetésével az érintettek 80—90 százaléka magasabb juttatást kap majd, mint eddig. Ma a GYES összege a keresettől függetlenül havi 1050 forint. A gyermekgondozási díj összege ennél magasabb lesz, például egy havi 3 ezer forintos fizetéssel rendelkező anya esetében meghaladja a 2 ezer forin­tot. Természetszerűleg minél magasabb a kereset, annál nagyobb a juttatás összege. Ez lehetővé teszi, hogy a harminc éven felüli nők is vállalkozhassanak második, esetleg harmadik gyermek nevelésére, mert amennyiben igénybe veszik a gyer­mekgondozási díjat, életnívójukban nem lesz túlságosan nagy visszaesés. A kormány úgy tervezi, hogy a jövő évtől fokozatosan bevezeti a gyermekgon­dozási díj rendszerét. Első lépcsőben a gyermekek egyéves koráig adják a támo­gatást. A tervek szerint sor kerül a három- és többgyermekes családoknak járó családi pótlék emelésére is. Tovább szélesítik a gyermekintézmények hálózatát, s emelik szolgáltatásaik színvonalát. A rászorultak érdekében differenciáltabbá teszik a böl­csődék és az óvodák térítési díjait. Létrehozzák az egységes családgondo­zói hálózatot is. Ennek az lesz a feladata, hogy a családi élet meghatározó szakaszai­ban felvüágosító és gondozó munkát végez­zen, s támogassa az átmenetileg vagy tar­tósan nehéz helyzetbe kerülő családokat. “Ő a láthatatlan Isten képe ” Karácsony táján sok szó esik a Jézuská­ról. A Kisjézushoz sokféle népies szokás tartozott az idők folyamán. Ma ezek a szokások a nagyvárosi életforma mellett kezdenek eltűnni, s a karácsonyt egyre in­kább a pénz uralja. Ha nem vigyázunk, akkor a szeretet és öröm ünnepe, mely az embereknek békességet hozott, szá­munkra is a rohanás és materializmus időszakává válhat. A karácsonyi előkészü­lethez hozzátartozik az is, hogy keressük a csendet, amikor Isten lelki ajándékait kér­­jük. Pál apostol azt írta róla, hogy Őa látha­tatlan Isten képe. A modern ember egyre nehezebben találja meg Istent a világban, a mindennapi életben. Isten láthatatlan és felfoghatatlan lett számunkra. Ezért lenne egy igen fontos esemény ma a karácsonyi csodát átélni. Itt találkozhatunk Istennel. A kép viszont idegen számunkra. Egy tehetetlen, üldözött csecsemő egy kis falucs­kában, istállóban, írástudatlan pásztorok között. Ha nekünk kellett volna a világ megvál­tójának születését megrendezni, bizonyára egy palotában született volna valamelyik nagyvárosban, befolyásos emberekkel kö­rülvéve. Isten azonban tudja, hogy a hata­lom és a pénz nem békességet hoz a világra. Az O képe a szegények és megalá­zóitok között jelent meg. Valószínűleg ez az oka annak, hogy ma olyan nehezen találják meg az emberek Istent. Rossz helyen keresik. Legtöbben azt gondolják, hogy az öröm, a boldogság a pénz és befolyás mellett van. Amikor szenvedésről, alázatról hallanak, akkor el­fordítják a fejüket. Még a vallásos emberek is gyakran nehe­zen értik meg, hogy Isten a szenvedésben, a megpróbáltatásban jön felénk, és nem ami­kor a fölényt és könnyű életet keressük. Próbáld ezen a karácsonyon tekinte­tedet a szenvedő ember felé irányítani. Nem fölényesen, lenézően, hanem az alá­zat együttérző melegével. Imádsággal és tettekkel indulj arrafelé, ahol Isten képe valósággá válhat a te számodra, (Üzenet, Caracas, Venezuela) PÉCSI LELET Nagy jelentőségű lelet ke­rült napvilágra az első magyar egyetem feltárása során a dél­magyarországi Pécsett: egy XIV. századi kőcímert találtak a régészek az épület belsejében. A római Szentszék és az Anjou királyok szimbólumait ábrázoló kőpajzs talán az egyetem hivatalos címere volt. Nemrég zárult le az idei ása­tási évad, amely új részletekkel gazdagította az épületkomp­lexumot. A feltárás a követke­ző évbenfolytatódik, de a régé­szeti munka már most olyan szakaszához ért, hogy lehe­tőség nyílt a hatszáz éves egye­temi épület műemléki helyreál­lításának és nyilvános bemu­tatásának tervezésére. A székesegyház és az északi várfal között tárták fel az 1367-ben alapított egyetem im­pozánsépülettömbjét. Az ása­tás során egy nagyméretű te­rem, valamint két kisebb he­lyiség került napvilágra, s az idén teljes egészében kiásták a 32 méter hosszú folyosót. Bebi­zonyosodott az is, hogy az épü­let emeletes volt. Több gótikus kőkeretes ajtót és ablakot ta­láltak, s előkerült egy ugyan­csak gótikus szobortartó kon­zol is. Kiderült, hogy az egye­tem nyugati fala egy román kori épület maradványaira épült rá. A Magna aula, azaz a 19 méter hosszú terem további kutatásakor találták meg a cí­mert. A nyerskő színű, finom faragású pajzs teljesen épen maradt. A címerkép keresztet ábrázol, a kereszt szárainak vé­gén egy-egy liliom található. A pécsi egyetem felállítását ugyanis az Anjou-házi Nagy Lajos király kérésére V. Or­bán pápa engedélyezte, s mivel a pápai és a királyi szimbólum együtt szerepel, ebből következ­tettek arra, hogy az ősi egye­tem címere lehetett. (Hazai Tudósítások)

Next

/
Oldalképek
Tartalom