Calvin Synod Herald, 1984 (84. évfolyam, 1-6. szám)
1984-08-01 / 4. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 10 — REFORMÁTUSOK LAPJA Segundoig, aki a dél-amerikai felszabadítási teológia Krisztus tanát írta meg néhány évvel ezelőtt. Azt éltük, azt cselekedtük Krisztus Igazságával — néppel a népért. “ HARASZTI ENDRE:---------------------------------------------------“A Zenth Paal levelei magyar nyelven” (Komjáthy Benedek 450 évvel ezelőtti könyve) Hálás vagyok Istennek a jelenlevő amerikai magyar református népért, azért a nyolc lelkésztársamért, akik valóban a legtisztább evangélium lelkiségében jöttek el oda és hozták az ő népüket, a mi amerikai magyar népünket, hogy a veszélyeztetett erdélyi népünkért világba kiáltsuk hittel és bizalommal: Erdély, Erdély, Erdély. Komjáthy Aladár Az egymást követő évfordulók sodrában sem szabad elfeledkeznünk egy nagyjelentőségű műről, mely sokatmondóan bizonyítja, hogy kultúránk a XVI. században is még azeurópai kultúra élvonalé - ban járt s a magyar nyelv rendelkezett már olyan fejlettséggel, mely alkalmassá tette a Biblia egyes részeinek világosan érthető fordítására. Komjáthy Benedek bibliafordító 1533-ban — hét évvel Mohács után — adta ki a fenti címben jelzett könyvét. Ne menjünk el szó nélkül e négy és félszázados évforduló mellett és emlékeztessünk idősebben-fiatalt a bibliafordítás írójára és magára a műre. Amerikai magyar egyesületek Érdekes tanulmányozni az első, Amerikába vándorló magyarok próbálkozásait, miként akarták biztosítani az élet viszontagságaival szemben körülményeiket. Egyszerű bányászok, acélmunkások vagy más ipari foglalkozásúak egymásután hozták létre a különféle betegsegélyző egyesületeket. A nevük elárulja, hogy kezdeményezőik mind nemzeti érzésűek voltak, egyházhoz tartoztak legtöbbször s úgy adták össze centjeiket az alapított egyesület céljára. Király Imre bácsi, az Amerikai Magyar Református Egyesület volt derék pénztárnoka, ki nemrégen halt meg kilencven egynéhány éves korában, emlegette ezeket a különösen érdekes nevű betegsegélyző egyleteket. Tőlejegyeztem fel az itt közölt egyesületek neveit. Talán egykettő még ma is megvan közülük. Ilyenek voltak: Gróf Lónyai Elemér Stefánia Férje Betegsegélyző Egylet, Hollister, Ohio. Ki kellett emelni, hogy “Stefánia férje”, mivel más Lónyai Elemér is volt. Kinizsi Pál Magyar Hősünk Betegsegélyző Egylet, Expedit, Ohio. Első Magyar Általános Isten Áldd Meg a Magyart Férfi és Női Betegsegélyző és Önképző Egylet, Barberton, Ohio. Szent Mihályról Elnevezett Magyar Görög Katolikus Egyház Szent Ilona Betegsegélyző és Templomsegítő Egylete, Cleveland, Ohio. McKeesporti IV. Béla Önálló Magyar Betegsegélyző Egylet. Aztán volt ilyen is: Trentoni Magyarország Amerikai Fiainak Egylete. Nem akartak “úri” nevet használni, s ezért ezt a nevet választották: Rózsa Sándor Általános Segélyegylet. Mivel kikezdték őket nevük miatt, pár év múlva ezt a nevet vették fel: Első Magyar Csikós Általános Segélyegylet. Sokszor rövidítve használták a nevüket betűzve, amit akkor mindenki értett: Van Meteri Bs. Sz. M. V. A. Á. R. és G. K. E. M. B. E., amit így kellett olvasni: Van Meteri Boldogságos Szűz Mária Védnöksége Alatt Álló Római és Görög Katolikus Első Magyar Betegsegélyző Egylet. És itt van az utolsó, Király bácsitól: Clevelandi West Side-i Férfi és Női Betegsegélyző, Halotteltakarító és Társalgó Egylet. Ezt rövidítették meg később így: West Side-i Magyar Református Egyház Élet és Halált Biztosító Egylete, Cleveland, Ohio. Hadd említsem meg végül a ma is működő és virágzó két nagy egyesületet: az Amerikai Magyar Református Egyesületet, melynek központja Washingtonban van, az ország fővárosában, s többmilliós vagyonával segíti az egyházakat. A ligonieri Öregek Otthona, a Bethlen Home is az Egyesülethez tartozik. A másik egyesület az 1886-ban alapított Verhovay Egylet, melyet 13 bányász hozott össze. A hatvanas években nevét William Penn-re változtatta. Ez az egyesület vagyonilag a legerősebb és sok segítséget nyújt magyar célokra. Központja Pittsburghbanvan. DrHarangi Lásdó (Cleveland, Ohio) I. HUMANISTA IRODALMUNK MOHÁCS UTÁN Bár nem tartozik szorosan az adott tárgykörhöz, mégis — bevezetésképpen és a XVI. századbeli magyar kultúrális körülmények ismertetése miatt is — meg kell említenem azt, hogy az ország politikai helyzetének megváltozása, a török előnyomulása, a kettős királyválasztás, (Zápolya János és Habsburg Ferdinánd) és nem utolsó sorban a reformáció gyors terjedése átalakította a Mohács utáni irodalom szerkezetét. Mint ismeretes, Mohács előtt számottevő irodalmi tevékenységet a királyi és főpapi kancelláriákban találhattunk; — ezenkívül a kolostorokban — elsősorban a kolduló rendeknél. Mohács után ezek a kultúrális bázisok megrendültek; a kancelláriák megoszlottak a két király között, a főpapok nagyrészt elvesztették politikai hatalmukatrészben a török előrenyomulás, részben a reformáció terjedése következtében. A kolostorok nagyrészét elpusztította a török, vagy nyomorúságosán tengődött. A pályájukat még a Jagello-királyok alatt megkezdő humanista írók egy része folytatta működését a Habsburg, vagy a Zápolya oldalon. Különösen Zápolya János udvara, valamint a gyulafehérvári püspökség jelentett ezidőben még a latinul író humanisták számára központot. (Brodarics István: 1470—1539; Verencsics Antal: 1504—1573). Velük szemben működött a Habsburg-párti Oláh M iklós — aki egyébként hosszú évekig külföldön élt és idős korában tért vissza a császár mellé. (1493—1568). Mohács után feltűnő változáskéntjelentkezik az, hogy a főpap-humanisták működése elhalványul és a latin nyelvű irodalommal szemben egyre inkább jelentkezik egy" kevésbé arisztokratikus'', de annál ígéretesebb irodalom: a magyar nyelvű! Egyremásra tűnnek fel olyan írók, akik nem tartoznak a Mohács előtti uralkodó osztályokhoz, de alkalmuk volt humanista képzettséget szerezni. Ezek közül sokan Mohács után képzettségüket a magyar nyelv szolgálatába állították. János király udvarában az 1530—1540-es évek központjában még természetesen a latin humanizmus állt. Ennek egyik elsőszámú képviselője Szerémi György volt, aki annak idején II. Lajosnál töltött be udvari kápláni tisztet és székhelyét a Zápolyákhoz tette át. Magyar ellenlábasa Mindszenti Gábor volt — ki János király utolsó napjait és halálát megörökítő emlékiratával került a magyar irodalomtörténetbe. Ö már olyan szinten művelte a magyar nyelvet, mely megfelelt a kor mértékének és kívánalmainak. Az írók egy részében egyre jobban tudatossá vált, hogy anyanyelvűnk alkalmas tudósigényű és magas színvonalú művek tolmácsolására. Irodalmunk magyar nyelvi öntudatosodása az 1530-asévek három kisnemesi írójának nevéhez fűződik: Komjáthy Benedek, Pesti Gáborés Sylvaster János. Komjáthy és Pesti Bécsben tanult, Sylvester Krakkóban. II. A PROTESTANTIZMUS SZEREPE A MAGYARNYELVŰ IRODALOM TERJEDÉSÉBEN A fentiekben utaltam arra, hogy az 1530-as évek magyar nyelvű író-triumvirátusa előzőleg Bécsben és Krakkóban végezte tanulmányait. Bécs és Krakkó politikai szerepe élesen ellentétes volt, de kultúrális szempontból a bécsi és krakkói
