Calvin Synod Herald, 1983 (83. évfolyam, 2-4. szám)

1983-04-01 / 2. szám

CALVIN SYNOD HERALD-9 — REFORMÁTUSOK LAPJA Egyházkerületi hírek HATÁROZAT ERDÉLY ÜGYÉBEN A Református Világszövetség Észak-Amerikai Tanácsa komoly aggodalmát fejezi ki, hogy Ro­mániában a magyar kisebbségi nép emberi jogai­nak a megsértése új mélypontot ért el. A román titkos rendőrség 1982. november 6—7. napjain letartóztattak vezető értelmiségi személyeket, kö­zöttük Szőcs Géza költőt, Kertész Attila színészt, Ara-Kovács Attila írót, Tóth Károly tanárt, stb., akiket azzal vádolnak, hogy a Helsinki Egyez­ménnyel Foglalkozó Madridi Tanácskozásra be­adványt készítettek és küldtek el és kultúr-gyil­­kossággal vádolták a román kormányt. A Református Világszövetség Észak-Amerikai Tanácsa javasolja, hogy: 1. Az Egyesült Államok kormánya vonja meg Romániától a kedvezményezett államok kiváltsá­gát. ha a Romániában élő kisebbségi magyar nép alapvető emberi jogait nem biztosítja. 2. A Polgári és Vallásos Szabadsággal Foglal­kozó Bizottság dolgozzon ki egy javaslatot a ki­sebbségek közösségi jogairól, mert ez az emberi jogok minden nemzetközi egyezményéből hiány­zik. 3. A Református Világszövetség genfi köz­pontja továbbra is kísérje figyelemmel a romá­niai helyzetet, keresse meg ott a bebörtönzött magyar reformátusokat (pl. Nt. Hegyi Istvánt), és Romániában élő testvéreinknek segítsen, hogy politikai és vallásos jogaikat gyakorolhassák. 4. A Református Világszövetség Európai Ta­nácsa vizsgálja meg ezt a kérdést és tegyen lépé­seket a helyzet javítására. * Idézet az “Ellenpontok" 1982. szeptemberi számából: “Helyzetünk megváltoztatásának esélyeit a leglényegesebben érinti az a tény, hogy a nem­zetközi egyezmények nem foglalnak állást a ki­sebbségek kollektív jogaival kapcsolatban ... Megfeledkeznek azokról az értékekről, amelye­ket egy nemzetiségi kisebbség, tradíciókra visz­­szavezethetően, sajátos kultúrájában és kollektív egyéniségében hordoz. Ezen értékek külön jogvé­delmet érdemelnének ...” *** FELHÍVÁS a Szentmihályiné Szabó Mária mellszobra ügyében Ismeretes, hogy Szentmihályiné Szabó Mária, a két világháború közötti évek egyik legnépsze­rűbb írónője, Leányfalun a Református Szeretet Otthonban 1982. június 24-én életének 94. évé­ben meghalt. Az írónő református lelkészi családból szár­mazott. Nemcsak édesapja volt esperes, hanem nagyapja is ref. lelkipásztor volt, s felmenő és ol­dalági rokonai között is sok érdemes magyar re­formátus lelkész emlékét tisztelhetjük. Szentmihályiné Szabó Mária áldásos műveivel a múltban igaz nevelő munkát végzett, de ma és remélhetőleg a jövőben is nagy hatást gyakorol olvasóira pozitív vallásosságában gyökerező hité­vel, meleg és jóságos asszonyiságával, s a realiz­mus kifinomult eszközeivel megírt regényei ál­tal. Éleslátásával úgy formálja meg hőseit, hogy azok beleviszik az olvasóba a magyar faj és táj olthatatlan szerelmét. Nevét, értékes és mara­dandó munkásságát ezért szeretnénk megöröki­­teni az utókor számára is. Elhatároztuk hát, hogy síremléket, bronz mellszobrot és ahol élt s alkotott, emléktáblát ál­lítunk fel Magyarországon. Bronz mellszobrát ünnepélyesen 1983. június 24-én, halálának első évfordulóján a Ráday könyvtárban szeretnénk le­leplezni. E nemes célból kérjük gyülekezeteinket és fő­ként nőegyleteinket, melyeknek Lorántffy Zsu­zsannájáról éppen Szentmihályiné Szabó Mária Dr. Lékai László bíboros prímás, esztergomi érsek január 16-án ünnepi szentmisét mutatott be Árpádházi Szent Margit tiszteletére a margitszi­geti romoknál. Margit, IV. Béla magyar király­nak — uralkodott 1235 és 1270 között — a leánya volt. Béla, akit második honalapítóként tiszte­lünk, megfogadta, hogyha az ország “túléli” a ta­tárjárás pusztításait, leányát, Margitot domon­kosrendi apácának adja. Margit (1242—1271) az egykori Nyulak-szigetén épített kolostorban élte önfeláldozó életét, vállalva a szegények segítését, a betegek gondozását. XII. Pius pápa 1943-ban avatta szentté Árpádházi Margitot. * A múlt évben az evangélikus egyház több mint 10 millió forintot fordított az építkezésekre. Ennek az összegnek a legnagyobb részét a gyüle­kezetek adták, de komoly terhet vállalt az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség és a Lutheránus Vi­lágszövetség is. * A Református Sajtóosztály kiadványai sorában két érdekes kötet jelent meg a közelmúltban. Arany János halálának 100. évfordulójára adtak ki egy szép kis minikönyvet. Arany János a debre­ceni Református Kollégium diákja, majd hosszú ideig a nagykőrösi református gimnázium tanára volt. Szintén a Református Sajtóosztály adta ki Charles Dickens: Urunk élete (The life of Our Lord) című könyvét. Az író saját gyermekeinek írt kéziratos műve angolul is csak 1934-ben jelent meg először, s azóta sehol sem adták ki. * Az Új Ember című magyar katolikus hetilap érdekes cikket közöl a jugoszláviai Újvidék (Növi Sad) Hitélet című magyar nyelvű katolikus folyó­iratáról. A lap szerkesztője Huzsvár László, a vá­ros központjában álló neogót stílusú katolikus templom plébánosa. Huzsvár Lászlónak mintegy 30 ezer. többségében magyar híve van. A Hitélet című lap 1963 óta jelenik meg, jelenleg 32 olda­lon, 19 ezer példányban. * Budapest-Pestimre Baptista Gyülekezete 230 ülőhelyes új templomot épített. A templom beren­dezve mintegy 35 ezer dollárba került, ebből 21 ezret az építő — száztagú — gyülekezet tagjai adtak össze, a többit más baptista gyülekezetek adományaiból és hitelekből fedeztek. Az építés vi­szonylagos olcsósága abból adódott, hogy a gyüle­kezet tagjai sok önkéntes munkát végeztek az építkezés során. Az új templom felavatásán résztvett a helyi plébános, a helyi református gyü­lekezet lelkésze, valamint a kerületi Hazafias Népfront elnöke is. A pestimrei templom egyike volt az utóbbi öt évben felépített vagy felújított 40 baptista templomnak. * Ez év februárjában magyar püspökkari körle­vél jelent meg a katolikus középiskolákról. Nyolc katolikus gimnázium működik Magyarországon, hat közülük diákotthonnal is rendelkezik. A körlevél a katolikus iskolák és diákotthonok korszerűsítését tartja a legfőbb feladatnak. Az 1982. évi gyűjtések alkalmával majdnem öt és fél millió forint gyűlt össze az iskolai célú adomá­írt egy nemrégiben újból kiadott regényt, hogy tervünk megvalósításához szíves adományaikkal járuljanak hozzá. Az adományokat kérjük egy­házkerületeink pénztárába eljuttatni. Szíves közöntéssel az Ü rban Ábrahám Dezső Bütösi János az Amerikai Magyar a Kálvin Egyházkerület Ref. Egyház püspöke (U.C.C.) püspöke nyokból. Ebből az összegből másfél millió forintot a rászoruló diákok szociális segélyezésére fordí­tottak, és majdnem négy millió forint jutott a nyolc iskolaépület védelmére vagy fejlesztésére. A győri bencés gimnáziumban tetőtérbeépítés tör­tént, a pannonhalmi diákotthont komfortosítot­­ták, az esztergomi gimnáziumban új lépcsőházat építettek, Szentendrén új tantermet és előadóter­met adtak át. A budapesti piarista gimnázium­ban korszerű tornaterem épült, Kecskeméten ál­talános külső és belső tatarozás valósult meg. A budapesti leánygimnáziumnak a tetőszerkezetét hozták rendbe, Debrecenben pedig megkezdődött az új kollégium építése. Február 13-án — az elmúlt évekhez hasonló­an — az ország minden katolikus templomában perselyes gyűjtést rendeztek az iskolák támogatá­sára. Egyéni adományokat is el lehet juttatni a nyolc magyar katolikus iskolának, melyek a kö­vetkezők: Bencés Gimnázium (Pannonhalma), Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (Győr), Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium (Eszter­gom), Ferences Gimnázium (Kecskemét), Patro­­na Hungáriáé Leánygimnázium (Budapest), vala­mint a Svetits Leánygimnázium (Debrecen). * II. János Pál pápa február 7-én magánkihall­gatáson fogadta dr. Lékai László bíboros prímást, esztergomi érseket. A magyar bíboros prímás részt vett az új kánonjogi kódex bemutatására rendezett vatikáni ünnepségen. Lékai bíboros a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjas papjaival is mi­sézett a vatikáni magyar kápolnában. * Harminc éve alakult meg a budai evangélikus szeretetintézmények keretében a fogyatékos gyer­mekek otthona. Jelenleg 100 fogyatékos gyermek részesül itt gondozásban. Az idén jelentősen bőví­tik az otthont, új lakótermek, műhelyek, foglal­koztatók, öltözők, mosdók, tan-konyha, orvosi rendelő építésére kerül sor. A bővítés költsége mintegy 6 millió forint, amelyhez az Egészségügyi Minisztérium 2 millió, a Lutheránus Világszövet­ség pedig 800 ezer forintot ajánlott fel. * A Magyar Könyvtárosok Egyesülete XIII. ván­dorgyűlésén — 1981-ben — megalakult az Egye­sület Levéltári Szekciója. A tanácskozás anyagá­ról kiadott füzet ismerteti az egyházi levéltárakat is. A Református Egyház levéltárait (Zsinati, Du­­namelléki, Dunántúli, Tiszáninnetii és Tiszántúli Egyházkerületi) külön tanulmány ismerteti és elemzi. A füzetből megtudható, hogy a magyar­­országi Római Katolikus Egyház 23 szaklevéltá­rat tart fenn, közülük különösen jelentős az esz­tergomi prímási és káptalani levéltár. A kiadvány ismerteti a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püs­pökség Levéltárát is. Az Evangélikus Országos Levéltár másfél évszázados múltjáról, anyagáról, működéséről is jó eligazítást kap az olvasó. Két kisebb írás foglalkozik az Unitárius Egyház és a Baptista Egyház levéltáraival, Lan­­deszmann György főrabbi pedig a Magyar Zsidó Levéltár történetét, működését és anyagát mutat­ja be. Egyházi krónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom