Calvin Synod Herald, 1981 (81. évfolyam, 1-6. szám)
1981-12-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD —16— REFORMÁTUSOK LAPJA réziánus korszaknak a protestánsokkal szembeni kirívó igazságtalanságait jobbára megszüntette. 1784-ig a római katolikus klérus ellenkezése dacára, 267 anya- és 748 leányegyház nyerte el protestáns részről a szabad vallásgyakorlatot. A császár személyesen ügyelt a rendelet végrehajtására. Erre azért volt szükség, mert államigazgatása kezdetben mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza, illetve szabotálja a rendelet megjelenését és érvényesülését. Ez az oka annak, hogy a türelmi politika elvei nagyjából csak 1784-től mehettek át a gyakorlatba. II. József nagy érdeme, hogy uralkodásával felszabadította Magyarországon a felvilágosodás addig rejtett erőit, s a felvilágosodás eredményeit a protestánsokra is kiterjessze. Nem zárta őket ki a “bonum publicum”ból és a “publica felicitas”-ból (a közjóból és a közboldogságból) és az állam egyenrangú polgárainak tartotta őket. Türelmi Rendeletével megszüntette hátrányos megkülönböztetésüket és jelentős mértékben hozzájárult a türelmesség gondolatának elterjedéséhez. II. József jellemzésére hadd álljon itt néhány sor abból a levélből, amelyet a budai polgárokhoz írt, akik szobrot akartak emelni tiszteletére: “Majd ha az előítéletek kiirtva, a valódi honszeretet elterjedve lesznek; az állam szükségletére mindenki arányosan adózni fog; ha a felvilágosodás, a javított tanulmányi rendszer, a papság helyesebb nevelése s az igazán vallásos fogalmak elterjedve; ha pontosabb jogszolgáltatás, a szaporodott népség és javított földművelés által a közvagyonosság, az ipar és kereskedelem az egész monarchiában kifejtve lesznek, mit én bizton remélek: akkor fogom megérdemelni a díszszobrot. ” Szabó György ELMELKEDES —----------Jalsó Sándor------------“Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. Ezért előállt Márta, és így szólt: ‘Uram, nem törődöl azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mond hát neki, hogy segítsení ” Lukács 10:40 Kedves testvéreim! Mária és Márta története mindjárt az irgalmas szamaritánus példázata után olvasható a Szentírásban. A két történet nemcsak egymás mellett van a Bibliában, hanem mind a kettő a segítés gondolatával foglalkozik. Ha az irgalmas samaritánus nem segített volna a rablók áldozatán, az a szerencsétlen ember életét veszíthette volna el. Azonban amikor Márta panaszkodik Jézusnak, hogy testvére Mária magára hagyta a szolgálatban és nem segít, a mi Urunk így válaszolt: “Márta, Márta, sok mindenért aggódd és nyugtalankodol, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle soha.” Segíteni annyit jelent mint a másik terhén könnyíteni, a bajból kimenteni, egy feladat megoldásában részt venni, megértő jóindulattal lenni embertársunk iránt. A segítség nem ismer határt sem térben, sem időben, sem pedig áldozatban. Meg kell vallanunk, hogy életünket azzal kezdjük, hogy édesanyánk segítségére támaszkodunk, amikor pedig idősebbek leszünk örömmel vesszük szerető gyermekeink jóindulatát. Ki meri azt vallani, hogy sohasem szorult segítségre? Mennyivel másképpen gondol a segítségre az akinek valamire életbevágóan van szüksége segítségére, mint az, aki nagylelkűen lereszkedik egy szerencsétlenhez. Hogy tisztábban lássuk hogyan lehet jobban és többet tenni a felebará“*.............................................................................. ! KÖNYÖRGÉSÜNKNEK I az legyen állandó alapja, hogy | minket az Úr meghallgat és bár| mit kérünk is, el fogjuk nyerni, | amennyiben az hasznunkra válik. 1 Ezért tanítja Pál, hogy az Isten I helyes hívása a hitből folyik. Mert | senki sem fogja Őt soha helyesen 1 segítségül hívni, csak az, aki az Ő 1 jósága iránt való szilárd bizalom- 1 ban előbb megnyugodott. | (Kálvin, 1545.) ISTEN KERESESENEK legegyenesebb útja s legmegfelelőbb rendje az, ha nem iparkodunk vakmerő kíváncsisággal kikutatni lényegét, melyet inkább imádnunk kell, mint szőrszálhasogató vizsgálat tárgyává tennünk, hanem munkáiban szemléljük Őt, amelyek által közelállónak s szerető Atyánknak mutatkozik, s bizonyos tekintetben közli is magát velünk. (Kálvin) tainkért, vegyünk egy példát a családi életből. Tegyük fel, hogy a fiú azzal fordul édesapjához, hogy segítsen neki az iskolában kapott feladat megoldásában. Milyen lehetőségek állnak fenn az édesapa számára? Alapjában véve három: 1. Amikor az édesapa megcsinálja a házifeladatot a fiú helyett. Természetesen a gyermeknek ez a legnagyobb segítség, mert neki nem kellett fáradnia és mégis meg tudja mondani, hogy mi a végső eredmény. 2. Amikor az édesapa elmagyarázza a házifeladattal kapcsolatos tudni valót, és miután a gyermek megértette a szükséges elméletet maga oldja meg a problémát. 3. Amikor a szülő szeretettel biztatja a nehézséggel küzdő gyermeket, bizalmat kelt a fiúban, megértéssel és türelemmel van a panaszkodó gyermekkel szemben, valamint megmondja hogyan tud a fia önmagán segíteni. A harmadik eset a tanulás szempontjából a legáldásosabb segítség, annak ellenére, hogy legtöbbször a gyermekek azt várják, hogy a szülők helyettük végezzék el a munkát és úgy segítsenek rajtuk. Egymáson segíteni Istentől kapott feladat, de ezt tehetjük jól is és roszszul is. A segítség olyan mint az orvosság, fontos, de a kicsi nem használ a sok pedig megárthat. A szükséges időben és szeretettel nyújtott elegendő segítség, minden elkötelezettség nélkül, irgalmas samaritánusi szolgálat. “ ‘Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.’ Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt.” Lukács 22:42 — 43. A mi Urunk imádsága melyet a Gecsemáné kertjében mondott, talán a legjobb példa a segítség kérésére, valamint ahogy Isten rajtunk legtöbbször könyörül. Jézus feltételes módban — és nem parancsoló an — kérte az Atyától azt, hogy ne kelljen neki kiinni a keserű poharat, de úgy, hogy Isten akarata érvényesüljön először. A mennyből kapott válasz pedig az volt, hogy Jézus ereje, hite, kitartása lett nagyobb i
