Calvin Synod Herald, 1981 (81. évfolyam, 1-6. szám)
1981-12-01 / 5. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 11 — REFORMÁTUSOK LAPJA — “NYILATKOZAT” — Nt. Bertalan Imre, a sárospataki főiskola 340. seniora a kollégium megalapíttatásának 450. évfordulóján az alábbi nyilatkozatot terjesztette az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület Ligonierben tartott szeptemberi országos gyűlése elé: “Az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület 1981. szeptember 7-én, a pennsylvániai Ligonierben tartott országos gyűlésén Isten iránti hálaadással gondol a fennállásának 450. évfordulóján ezen a napon ünneplő sárospataki Református Kollégiumra, annak sokszázados nevelő munkájára, melynek során az iskola nemcsak a független Tiszáninnent látta el a lelki és szellemi élet munkásaival, de juttatott fiaiból Észak-Amerikába, századunk magyarsága új létezési módozatának eme fájdalmas szép munkamezejére. E magyar diaszpóra életének legtermékenyebb szakasza elképzelhetetlen Patak neveltjei, a papok, gondnokok, nevelők, egyesületi munkások hosszú sora nélkül. Az amerikai magyar reformátusok aggódó szeretettel kérdezik, figyelik, lehet-e Sárospatak, századunk utolsó negyedében, egy megváltozott rendben az, amitől erőszakkal megfosztották, ami századokon keresztül volt, ami történelmi küldetése, református kollégium, azaz az egyetemes magyar műveltség-állományt hiánynélkül megőrizni tudó, azt jövő nemzedékeknek átadni akaró Református Főiskola? Szeretnénk remélni, hogy e nevezetes évforduló alkalmából, biztató kezdeményezések történnek arra vonatkozólag, hogy nemcsak városi jellegét kapta vissza Sárospatak, hanem visszanyeri jogos tulajdonát, egyházi nevelő intézet jellegét, akadémiai rangját, a nemzeti élet és műveltség szempontjából nélkülözhetetlenül fontos iskolai rendszerét.” A fenti nyilatkozatot az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület országos gyűlése egyhangúlag elfogadta. 450 éves a sárospataki anyaiskolánk A honfoglaló Árpád ivadékainak királyi, királynői városában: Sárospatakon már a középkorban fényes iskola virágzott. Legismertebb tanítványa ebből az időből a mátészalkai csizmadia fiából esztergomi érsekké, az ország prímásává emelkedett Szálkái László. Bandériumot fenntartó és vezető zászlós főúrként esett el a haza védelmében az oszmán ellen, mohácsnál. De itt odalett az ország is. A megbúsult hazának Isten ekkor ajándékba adta a reformációt. És karöltve más áldásokkal: a Perényiek és Kopácsi által a reformáció szellemében, sáfárságra életre hívott pataki kollégiumot. Társaival együtt azért állt elő, hogy bibliai hitre épülő erőkkel segítsen kialakítani az emberiség színei között egy, az újkornak megfelelő, értékes magyar népet. Olyan öntudatos nemzetet, melyet kicsiségében egyedül fiai egyszerű erkölcse, lelkes szorgalma, korszerű tudománya tesz életképesé. Hogy e nevelési, oktatási igénynek mennyiben felelt meg a kollégium, azt “üszőkből kiragadott" története, vigasztaló sorsa tanúsítja. Mindjárt az alapítás után példa erre első világhírű tanára: Balsaráti Vitus János. Háromhónapos csecsemőként úgy marad életben, hogy a Délvidékre betörő törökök közül egy harácsoló az égő házból — szánalomból — kidobja az utcára. Mialatt szüleit rabszíjon örökre elhurcolják, föléje boruló bölcsője megmenti a szerte hulló zsarátnokoktól. Majd kézről kézre adja a Gondviselés. 10 éves külföldi tanulmányai alatt Wittembergben Melanchthon karolja fel. Olaszországban orvosdoktori oklevelet is szerezve, a pápa udvari orvosa lesz. Protestáns meggyőződése miatt innen távozva, Patakon találja meg hivatását gyülekezeti lelkész-, kollégiumi tanár-, hazánk első nagy műveltségű iskolaorvosaként. Mindezzel az elkövetkező századokra “elöljárást” jelez a változatos életű, gazdag tudományú utódoknak. — Égető szenvedésből ragadja ki a kollégiumot Thököly és Rákóczi szabadságharca. Az ellenreformáció rémségével az Erdélybe: Gyulafehérvárra, Marosvásárhelyre, a Felvidékre: Göncre, Kassára elűzött iskolát visszatelepítik helyére. Közben 22 gályarab egykori diákja “dalladzik”, hajtja a hajókat az olasz vizeken. — Mikor pedig 1714-ben a császári zsoldosok újra el akarják zavarni az iskolát, a pataki jobbágy, iparos, polgár asszonyok téssztanyújtó és kemence piszkafákkal, kenyérsütő lapátokkal segítik elkergetni az ellenséget. Annyira híre megy ennek, hogy a külföld összefog a kollégium megmentésére, amit rigmus örökit meg: “ősi Patak szemefényét védi a zsoldosok ellen: — őket a zárt kapuktól nők verik el. — Majd a porosz, holland, brit s helvét hitfelek által — Pártolt múzsahadat védi királyi parancs.” — 1848-ban újra tűzbe kerül a nemzet. S vele a vörössipkás pataki diákok, tanárok java. Találóan írta ittjártakor Patakról Petőfi: “Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai.” MINDEN SZÁZADRA esik egy vagy több üszőkből kiragadás. A XX-ra az, hogy a két világháború közötti égés korszakában a kollégium az Ige alapján összpontosítottan áll a nép mellé. Faluszemináriumával, népi tehetségkutatásával, építőtáborával, regős munkájával, népfőiskolájával. E minőségben segíti útján a népi Magyarország elindulását. A VONULÖIDŐBEN a kollégium összrendezett alkotásként fejlődik ki. Főúri, fejedelmi, nemesi pártfogók, az utolsó két évszázadban a nemzetet alkotó egyszerű nép melléállása révén olykor 1600-náI több diákot — közöttük évente százakat ingyen — tanít. Teológiájával, tanítókat, tanárokat kibocsátó bölcsészeti tanfolyamával, jogakadémiájával, tanítóképzőjével, alsó- és középfokú gimnáziumával, kertészeti és bibliaiskolájával, lelkész-, kántor-, presbiter-továbbképzőjével, kis áhítat- és nagy imatermével, rendszeresen kiadott nyomdatermékeivel, öntevékenységet ápoló diákegyesületeivel, azzal, hogy evangélikus tanárok céltudatos alkalmazásával megtestesíti a protestáns testvériséget, anyaiskolává nő. Példáját híres református iskolák követik: Losoncon, Rimaszombaton, Miskolcon, Máramarosszigeten, Komáromban, Nagykőrösön, Kecskeméten stb. Gazdaságilag önellátóvá lesz,amit a célbirtok mellett a gyülekezetek szuplikációs, legációs és más rendszeres adományai tesznek lehetővé. Kialakul klasszikus és modern nyelvoktatást is nyújtó internátusi rendszere. Mintegy 50 szolgálati lakásában otthont ad tanárainak, “bajorosainak". E szóval Patakon az altiszteket hívják. Járványrészleggel épül fel kórháza. Hangulatos iskolakertjében — “a nagy és kis patkókban” — jó időben a szabadban folyhat az oktatás. Előbb uszodája, majd saját strandja, csónakháza létesül a Bodrog-parton. “Száz Farkas” néven megnyílik diákcukrászdája. Működik diákcéhe és diákkaptár takarékszövetkezete. Az országban szinte elsőnek készül el tornacsarnoka. Szabadtéri sporttelepe kint levő szerekkel bármikor lehetővé teszi a testedzést. Éppígy öltözővel rendelkező verseny tenisz-, és melegedővel ellátott jég- és jéghokipálya. Síoktatásra, kirándulásra szállásházat létesít a közeli hegyekben. Tápintézetét úgy tervezik meg, hogy egyszerre 500- an fémak el benne asztaloknál, és alkalmatos felszereltségével gyorsan átalakítható több mint ezer embert befogadó színház- és bálteremmé. Komolyan felvetik a kollégiumban egy főiskolai műszaki ágazat, később egy keleti Ökumenikus intézet létrehozását. Híres diákjait akik között Kossuth a legnagyobb, tanárait patrónusait szobrok, domborművek mutatják be Patakon. A CSAKNEM FÉLÉVEZREDES fordulón illesse köszöntés az anyaiskola jogutódait: az állami Comenius Tanítóképző Főiskolát, a Rákóczi Gimnáziumot és a Tiszáninneni Reformárus Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeit. A jogutódoknak Comenius gondolatával rögzítjük jókívánságainkat. Comenius, a Cseh-testvér Egyház püspöke, a modem pedagógia nemzetközileg elismert atyja, sárospataki tanárként próbálta ki világra szóló nevelési elveit. Itt őrzött latin búcsúbeszédében, 1654-ben Sárospataknak olyan felvirágzást kíván, mely örömnek és koronának nevezhető. A 450 éves sárospataki anyaiskola köszönti lapunk valamennyi olvasóját Is. Mégpedig századokkal ezelőtt kőcímerbe faragott, szárnyas angyalok által harsonával trombitált, a kollégium jeligéjévé vált bibliai felhívással: “Féljétek az Istent és Néki adjatok dicsőséget!” (Jel 14:7.) Dr. Koncz Sándor
