Calvin Synod Herald, 1980 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9-10. szám
14 CALVIN SYNOD HERALD TALLÓZÁS Amerikai Magyar Szó 1980. április 3-i száma írja: „Az elmúlt vasárnap magyarok és nem magyarok, a Magyar Társaskör barátai, szinültig megtöltötték a McBurney YMCA nagytermét Magyarország felszabadulásának 35. évfordulója és Március Idusa tiszteletére rendezett banketten.” Kérdés: Hogy lehetséges a YMCA termében annak a „felszabadulásnak” ünnepet ülni, amelyik megszüntette a magyarországi YMCA-t — KIÉ — Keresztyén Ifjúsági Egyesületet?? ? e A budapesti Evangélikus Élet 1980. február 10-i száma Budapest 35 éve szabad címmel írja: „...a múlt örökségétől megszabadulva megkezdődhetett a vallás tényleges szabad gyakorlata .. . és mi boldogan éljük, az új, szolgáló egyház életét...” — Ezt még az Állam- és Egyházügyi Hivatal sem hiszi el. . . * A Magyar Hírek 1980. jan. 26-i száma írja: „Az óbudai római katolikus amfiteátrum ..■— Talán csak „római” amfiteátrum ... s A hazai Reformátusok Lapja 1980. márc. 2-i számából: Bibliavasárnap: „A keresztyén egyházak, s ezek sorában református egyházunk akkor hűséges az egyház Urához, ha istentisztelete és emberszolgálata ma időszerű tartalmát és formáját az igéből akarja kiolvasni.” — Vannak dolgok, amelyeket nem lehet az Igéből „kiolvasni” sem kimagyarázni ... Az Ige nem kanonizálja minden cselekedetünket. .. * Dr. Lékai László bíboros esztergomi érsek 70-ik születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét. — Lám, nemcsak a kálvinistákat éri kitüntetés ... Az Űj Ember című lap ez alkalommal Cserháti püspök köszöntését hozta. # A „Kék újság"-ból Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége főtitkára nyilatkozatával kapcsolatban: „Ami pedig a sárospataki angolnyelvű középiskolát illeti, azt kell megkérdezni, hogy miért szüntették meg a kommunisták az évtizedekig kitűnően működő sárospataki református gimnáziumot, és miért csináltak inkább orosznyelvű középiskolákat? (Kérdezzék csak meg Nagy János külügyminiszter helyettest, hogy milyen kitűnő kiképzést kapott ő Sárospatakon.)” ... Kanadai Magyarság, 1980. március 6. * Olimpia — Lake Piacid. Az Amerikai Magyar Szó írja: „ ... Regőczy Krisztina és Sallai András jégtáncospár a téli olimpián ezüstérmet nyert. A magyar kettős romantikus táncával nagy sikert aratott: a nyolcezres nézősereg az első perc után ütemes tapssal kisérte . ..” „a pontozóbírák értékelése egy 5.7-es kivételével 5.8 és 5.9 pont volt. Teljesítményük az est legmagasabb szintű bemutatója volt, s mint utóbb kiderült, egyetlen pontozón múlott az aranyérem.” KI VOLT AZ AZ ..EGYETLEN” PONTOZÓ??? a Egy sárospataki térképes képeslap jelent meg felső sarkában a város új címerével. Természetesen erre az új címerre semmi szükség nem volt, tekintettel arra, hogy egykori „szabad királyi város”-nak volt és van címere. A térképen a Főiskola főépülete állami kezelésben levő fele van csak feltüntetve, az alatta levő képen már az egész homlokzat látható. Nagy kérdés, hogy miért éppen Táncsis M. utcának nevezték el az állomástól a Főiskoláig vezető útat, nem inkább az 1848-as „vörössipkás” pataki diákokról kellet volna elnevezni? Mi köze van Táncsicsnak Sárospatakhoz??? * „Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom, az ősi hindi kultúra tárházában.” — P. 133. » „. .. elismerik miszerint az Oxus és Pontus vidéki dáhok, szittya népek voltak, de a Kárpátok alatt és Erdélyben élt dáka nép nem volt velük rokonságban. Mert ezek szerintük indogermán eredetű (?) thrák népek, vagy talán latin, sőt inkább megengedik, hogy szláv népek lehettek. Csak nem tűrik, hogy a dáhaszittyák elágazott törzsének, tehát a magyarság fajrokonainak tartsa őket az utókor. Már pedig azok voltak. Ezt könnyű lesz tisztába hozni, mert csalhatatlan mód áll rendelkezésünkre. Ez pedig nem más, mint a három országban lakott dáka és dáha nevezetű nemzetségek törzseinek összehasonlítása. Ez rögtön világosságot derít az évezredek óta homályban hagyott kérdésben.” — P. 35. Dr. Hollósy István: Magyarország őslakói és az oláhok eredete, Budapest 1913. * Református Naptár az 1980. szökőévre. Nagyvárad. Mérete 16.05 x 12 cm, oldalszáma 36, a fedőlapokat is beszámítva. Tartalma: úrvacsorái kenyér és kehely, 14 templom rajza, két oldalon D. Papp László püspök köszöntése „drága Hazánk” „s benne Egyházunk is örömmel ünnepelt: Felszabadulásunk 35-ik évfordulója” alkalmából, egy zsoltár és egy újszövetségi szakasz, a tíz és a két parancsolat szövege, Úri imádság és az Apostoli Hitvallás szövege, „Jelentős évfordulók”, felül „2050 ÉVE ALAKULT MEG A BUREBISTA VEZETTE ELSŐ, KÖZPONTOSÍTOTT ÉS FÜGGETLEN DÁK-GÉTA ÁLLAM” bejelentés, naptár rész és 12 üres oldal „Jegyzetre”. Hátlapján ez az Ige: „Aki akar jó napokat látni, ... keresse a békességet és kövesse azt.” 1. Péter 3:10-11. A naptár főszíne: kívül veres, belül kék. Papírja jó. A naptár híven tanúskodik az erdélyi magyar helyzetről: lapos, üres, szolgai. Idézett záró Igéje mintha ezt akarná kifejezni jelen helyzetben: Ha jó napokat akarsz látni, azaz, ha azt akarod, hogy ne kerülj bajba, nyugodj bele a változhatatlanba és hallgass. —- Kár, hogy a naptár nem hozta a letagadott erdélyi földrengés leomlott vagy meg rongálódott s még a mai napig fel nem épített templomai fényképét... « A Magyar Posta Bethlen Gábor születése 400-ik évfordulójára emlék bélyeget jelentetett meg. * Sárvárott a várban Sylvester Jánosnak életnagyságú bronz szobrot állítanak. Az Űjtestamentumot ő fordította elsőnek magyarra és adta ki 1541-ben. <* „Az osztrák uralom olyan, mint a rekviem, melyben sem gloria (dicsőség), sem credo (hit) nincsen, hanem egyre csak offertorium (áldozatok) és végül nincs benne benedictio (áldás, köszönet) . — Olyan ez, mint némely prédikáció: sínál is jó kis változtatással...
