Calvin Synod Herald, 1980 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3-4. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA II Zwingli ellenvetésére, amely szerint Krisztus teste, természeti törvények szerint egy időben több helyen nem lehet, Luther azzal a tanítással felelt, hogy Krisztus teste részesedik az ő isteni fenségének sajátosságaiban, tehát a mindenütt jelenvalóságban is, de mi a jelenvalóságot csak ott tapasztalhatjuk meg, ahol Krisztus külön kijelentése szerint jelen lenni akart: az úrvacsorában! ILYEN ÜRVACSORAI VITA VOLT a „marburgi kollokvium.“ fő tárgya, amely 450 éve, 1529. október 1-4. között történt, és a speyeri birodalmi gyűlés után. Hesseni Fülöp hívta össze. Luther Zwingüvel került szembe. Mellettük Melanchthon, Jonas Justus és Brenz ill. Oekolampadius, Hedio és Brucer, kiváló teológusok voltak jelen. Luther ekkor is az úrvacsorái szerzési igék szó szerinti értelméhez ragaszkodott, és Istennek Krisztusban mindenhatóságára hivatkozott. Zwingli szintén a Bibliát idézte álláspontja igazolására. 14 pontban már megegyeztek, de a 15-ben nem: fenntartották az úrvacsorára vonatkozó tanításbeli különbséget, annak kihatásaival együtt. Egyébként kölcsönös szeretetet és türelmet ígértek gymásnak. A három példányban elkészített hitcikkeket ezután mind a két fél aláírta. A protestáns egyházakban lényegében a wittenbergi, vagy a helvét irányzatú úrvacsoratan a jellemző. AZ ÜRVACSORAI KÖZÖSSÉG, az intercommunió jelenünkben a protestáns egyházak között — az ide vonatkozó tanításbeli különbségek fenntartásával, sőt, ezek ellenére is, alkalomszerűen, vagy állandóan gyakorolva —, lehetséges, ezért: ökumenikus realitás; hazánkban, a reformátusokkal már régóta. Ev. Élet, 79. okt. 21. Barcza Béla MAGYAR REFORMÁTUS ZÁSZLÓ ? Közös protestáns városi istentiszteleteink alkalmával gyülekezeteink saját ziszlaikkal jelennek meg, mi megjelenünk zászló nélkül. Meg is kérdik, hogy nekünk van-e zászlónk? Amikor azt mondjuk, hogy nincs, nem értik. Pedig valójában van! Énekeljük, hogy Krisztus zászlaja alatt menetelünk; emlegetjük, mint Krisztus keresztjét, kiábrázolás nélkül. Ha nekünk nincs is zászlónk, Krisztusnak van! Mi sem könynyebb, mint elfogadni Krisztus zászlaját! Egyházunk és Egyházkerületünk címerében ott van a zászló: piros mezében fehér kereszt! Ha címerünket közepére tesszük, amiből vettük a zászlót: megvan egyházunk zászlaja! Így született meg a gondolat, így is történt! Híveink várakozáson felül adakoztak rá. Megkértük Orvos Erzsébet iparművésznőt, aki a terv szerint elkészítette a zászlót, a kereszt közepébe hímezve a teljes címert; hazai Egyházunk és Kálvin Egyházkerületünk színes címerét. A zászló el is készült; 1979. advent első vasárnapján avattuk fel — tudtunkkal az első ilyen zászlót a maga nemében. Egyházunk 1980. január 20-án tartott közgyűlésén a zászlót hivatalosan is magáénak fogadta el. A zászló hordozható. Rúd ja tetején kereszt van, mint a címerben is. Mi a honfoglaláskori első kiábrázolt magyar kereszt a tiszabezdédi tarsolylemez keresztje mintájára készítjük el reá, mihelyt alkalmas és hozzáértő mestert találunk. így van már magyar református zászlónk; most már csak az a fontos, hogy Krisztus vezetésével nyomában járjunk a végső győzelem biztos tudatában ... Dr. Vitéz Ferenc ORGONA ÉS JELVÉNY AVATÁS A KÁLVIN REFORMÁTUS TEMPLOMBAN A Csikágó South Side-i (Lynwood) magyar református egyház, amely 64 esztendő leforgása alatt harmadik templomát szentelte fel 1976. szeptember 12-én — újra ünnepelt. Ezúttal az Allen Co. két manuálos elektronikus orgonáját, a hozzákapcsolt harangjátékkal és a templom tornyában elhelyezett hangerősítőkkel, valamint az egyház jelvényét avatta fel február 10-ének délutánján. A zsúfolásig megtelt templomban Ft. Parragh Dezső, a Kálvin Egyházkerület püspöke hirdette angolul és magyarul az Igét. Nt. Dr. Ludwig Artúr a Nyugati Egyházmegye
