Calvin Synod Herald, 1979 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5-6. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 gyár városok magyar lakosságát akarja a román kormány kirekeszteni a magyar nép családjából, és terrorral megfélemlítve gettóba zárni. Nemrégiben pl. a Németországnak eladott német kivándorlók nagy részéről kiderült, hogy Románia főleg a német kisebbség tanítóit és tanárait küldte Németországba. Tudvalevő, hogy Románia 750 millió márkáért évi kb. 10,000 erdélyi szászt és svábot adott el Nyugat- N émetországnak. Románia kitűnő üzleti érzékére vall még az is, hogy Románia az erdélyi és romániai zsidóságot ldsemmizve vándoroltatta ki Romániából. Általában 10,000 dollár volt az az ár, amiért egy zsidó elhagyhatta Romániát. A „zsidó és német kérdés’ megoldásával párhuzamosan a román állami tervek az ezredfordulóra harmincmillióra tervezik Románia lakosságát, abból a célból, hogy be tudják népesíteni a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő területeket. Akkorra az erdélyi magyarság likvidálása is befejeződik, a moldvai csángó magyarságon már kipróbált és bevált recept szerint. Ellenőrizhetetlen hírek szerint Románia és Jugoszlávia titkos szerződést kötöttek Kínával. Románia nagy kiterjedésű ukrán területekre jelentette be „történelmi jogokkal alátámasztott igényét” azonfelül Jugoszláviához hasonlóan, hatalmas nyugati kölcsönöket fog kapni. Ugyanezen hírforrások szerint, jugoszláv módszer szerint, megkönnyítik a magyarság kivándorlását, eleget téve ezzel a cselekménnyel az „emberi jogokat” követelő nyugati közvélemény kívánságának. Zolcsák István Kát. Magy. Vas., ’79. febr. 11. FRANCIA ÍRÓK ERDÉLYÉRT A francia szellemi élet legkiválóbb képviselői nyílt levelt intéztek Giscard d’Estaign államelnökhöz, amelyben felhívták figyelmét Európa „legnagyobb és legelnyomottabb” kisebbségének sorsára, a kétésfélmillió erdélyi magyar elnyomására. A levél aláírói felszólították a francia államfőt, hogy bukaresti tartózkodása idején tiltakozzék az erőszakos románosítás ellen és emelje fel szavát az erdélyi magyarság nemzetiségi jogainak biztosításáért. A kiáltvány megállapítja, hogy a bukaresti kormány erőszakos románosítási politikájának számos magyar áldozata van, közülük sokan nem élték túl a börtönt és a kínzásokat. Az aláírók szerint Franciaország elkötelezte magát az emberi jogok és az önrendelkezési jog érvényesítése mellett. Ez az elkötelezettség, valamint Franciaország romániai tekintélye rendkívüli súlyt adva a francia államfő intervenciójának. A nyilatkozat 250 aláírója között olyan ismert személyiségek vannak, mint Raymond Aron a világhírű történész és szociológus, Georges Clancier író, Pierre Daix, a francia Kommunista Párt volt vezetőségi tagja, Jean-Marie Domenach író és számos Franciaországban élő kelet-európai emigráns, köztük az orosz Andrei Bukovszld és Natalia Gorbanevszkaia. A kiáltvány kezdeményezői közül meg kell még említeni az „Esprit” című baloldali párizsi folyóirat főszerkesztőjét, Paul Thibaud ismert francia publicistát. A felhívást szinte valamennyi világlap részletesen közölte. Ez a nagy horderejű akció azoknak a franciaországi magyaroknak az érdeme, akik időt és fáradságot nem kímélve tájékoztatták a francia szellemi elitet az erdélyi magyarság nehéz helyzetéről. A nyílt levél világvisszhangja azokat igazolta, akik meggyőződéssel vallják: ma nem hangos propagandával, hanem csendes, szívós diplomáciával szolgálhatjuk legjobban erdélyi testvéreink jövőjét. Miközben az erdélyi magyarságnál számban hússzor kisebb spanyolországi baszk nemzetiség bombái ártatlan emberek életét oltják ki, a szabad világ lelkiismeretes gondolkodói és művészei csodálkozó elismeréssel figyelik azt a mártíri türelmet, amellyel Erdély megalázott magyarsága vár sorsának jobbrafordulására. Ennek legfontosabb előfeltétele a szabad világ szolidaritása. Egyedül tőlünk függ, hogy a francia példa alapján sikerül-e mozgósítanunk Erdélyért az olasz, német, angol és amerikai szellemi vezetőket is. Magyar Újság, ’79. febr. 22. MEGHÍVÓ A Magyar Protestáns Bál előkészítő bizottsága szeretettel meghívja New York, New Jersey, Connecticut, Pennsylvania és a környező államok magyarságát a HUSZADIK MAGYAR PROTESTÁNS BÁLRA 1979. november 9-én, pénteken este 9 órakor a ROOSEVELT HOTEL “Grand Ballroom” termében a Madison Avenue és a 45-ik Street sarkán, New York-ban A Bál tiszta jövedelmét ezévben is ösztöndíjakra fordítja a rendezőség. A Huszadik Magyar Protestáns Bál nagyszabásúnak ígérkezik. Tervek szerint, választható vacsorával kívánjuk kibővíteni és összekapcsolni. Már jóelőre felkérjük Testvéreinket és Barátainkat az ifjúság toborzására és beszervezésére. Az elsőbálozó ifjú hölgyek és kísérőik részére, október folyamán, két alkalommal rendezünk összejövetelt a Roosevelt Hotel különtermében. A további részletekkel és tudnivalókkal kapcsolatban, hamarosan, jelentkezni fogunk. Fogjunk össze, és tegyük a Huszadik Magyar Protestáns Bált emlékezetessé!
