Calvin Synod Herald, 1978 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1-2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 A MAGYAR EGYHÁZPOLITIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Miklós Imre államtitkár nyilatkozata (Részletek) A MAGYAR HÍRLAP c. budapesti napilap augusztus 20-i számában nagy terjedelemben közölte Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének nyilatkozatát a magyar egyházpolitika időszerű kérdéseiről. # ❖ £ Arra a kérdésre: hogyan kell érteni, hogy „az állam és az egy házak kapcsolata ideológiai megalkuvásoktól mentes”, az államtitkár így válaszolt: — A jövő kommunista társadalmának anyagi alapjai egyelőre még távolinak tűnnek fel előttünk. E folyamat során természetesnek kell tartanunk a vallásos világnézet jelenlétét. Aláhúzva, hogy ezt semmiképpen nem tartjuk statikus állapotnak, hanem tendenciájában — ami átmeneti hullámzásokat is magában foglalhat — a tudományos világnézet, az „ésszerű vonatkozások” térhódítását, és a „misztikus ködfátyol” feloszlását véljük törvényszerűnek. Csak ily módon megközelítve helyezkedhetünk arra az álláspontra a marxizmus és a kereszténység lehetséges viszonyának vizsgálatánál, miszerint a bennük foglalt alapvető világnézeti ellentétek kizárják az ideológiai konvergencia lehetőségét. A kommunisták nem mondanak le a tudományos világnézetük terjesztéséről, de azt sem kívánják, hogy a keresztények ne gyakorolják a vallásukat. * * $ Az újságíró megkérdezte: a kompromisszum, a kölcsönösség keretein belül hogyan érvényesülnek az egyházak érdekei. Miklós Imre egyebek között ezeket mondotta: — Az elmúlt évtizedben számos fontos kérdést megoldottunk. Néhányat megemlítek ezek közül: Valamennyi katolikus püspökség élére érseket, illetve megyéspüspököt nevezett ki a pápa; egységesen szabályoztuk előbb a protestánsoknál a konfirmációt, majd a katolikus templomi hitoktatást; rendeztük a volt szerzetesek nyugdíjügyét; felemeltük a teológiáknak és a tanároknak nyújtott állami támogatás összegét; az evangélikus teológiai akadémia új épületbe költözött. Törvényesen elismert felekezetté nyilvánítottuk a nazarénusokat; legutóbb a református egyház kiadásában megjelent a Confessió című folyóirat első száma. Az államtitkár végezetül az állam és az egyházak közötti párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozta. Hazai Tudósítások, 1977. XIV. évf. 17-18. sz. (Szept. 1.. 15.) 0 O O A „nyilatkozatából adódó kérdések: Mi a kommunizmus? Mi az egyház? Mi az egyház jövője? Mit jelent: „egységesen szabályoztuk előbb a protestánsoknál a konfirmációt...”? Kicsoda? Egyház és állam? A konfirmáció — oktatás — hitvallástétel — az egyház legbelsőbb ügye. A református egyház sosem szorult rá, hogy valaki segítsen neki a konfirmáció „szabályozásánál”. .. A ROMÁNOSÍTÁS KÉT VÉRTANÚJA Több, egymástól független forrásból érkező hírek szerint az Erdélyben tovább erőltetett románosítás két újabb áldozatot követelt. Brassóban a román tanügyi hatóságok megkömyékeztek, majd nyomás alá helyeztek két kiváló magyar tanárt, Szikszai Jenőt és Kuthy Lajost. Azt követelték tőlük, hogy írjanak alá egy előkészített nyilatkozatot, amely szerint a Brassóban élő magyarságnak nincs szüksége magyar iskolára. Az aláírást mindketten megtagadták, s ez lett a végzetük. Ellenállásukért életükkel kellett fizetniük. Szikszait egy héttel az aláírás megtagadása után egy közeli erdőben felakasztva találták, Kuthyt pedig átlőtt fővel. A lakosság tisztában van azzal, hogy itt kivégzésről, és nem „öngyilkosságról” van szó, mint ahogy azt a hivatalos hatósági jelentés igyekszik beállítani. Megerősítik ezt, hogy szemtanúk szerint mindkét holttesten ütés nyomai voltak láthatók. A két magyar tanár nem volt hajlandó árulásra. Ők azzal érveltek, hogy Brassó és környékén több mint százezer magyar él, de csak Brassó városában és Szecsele városában (volt Hétfalun) van egy-egy magyar tagozattal rendelkező iskola. Itt sincs azonban bentlakás. Vannak tanulók, akiknek naponta 30 km-t kell megtenniök. Szinte képtelenség Brassó megyében, ahol a lakosság 15 százaléka magyar, egyáltalán nincs magyar iskola, csak magyar tagozat. A soviniszta román iskola-politika még ezt a két brassó-megyei magyar tagozatot is fel akarja számolni. Az emberi és kisebbségi jogok kirívó megsértésével állunk szemben akkor, amikor a Helsinki zárónyilatkozat végrehajtását ellenőrző konferencia Belgrádban ismét sorraveszi a jogsérelmeket. Ez is azt mutatja, hogy Kádár és Ceausescu nemrég lefolyt tárgyalása csak szemfényvesztés. Gyakorlatilag a két és félmillió magyar helyzete Romániában tovább romlik. Budapest hallgat... E két újabb gyilkosság bizonyítja, hogy Erdélyben genocídiumról van szó, a szellemi vezetők brutális legyilkolásáról. Kérjük a szabad világ magyarságát, tiltakozzék ez újabb román provokáció ellen. Erdélyi szervezeteink összefogása, akcióink egybehangolása elengedhetetlen. Magyar véreink megmentéséről van szó! Kan. Magy. 77. okt. 29. MIT MOND: A görög: „Ember, ismerd meg magadat!” A római: „Ember, uralkodj magadon!” A kínai: „Ember, javítsd meg önmagadat!” A buddhista: „Ember, mélyítsd el önmagadat!” Krisztus: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek!” A hívő ember: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” (Fii. 4, 13) Délvidéki naptár, 1976
