Calvin Synod Herald, 1977 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7-8. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 13 MÉG TÖBB MAGYART TÜNTET EL AZ 1977-ES ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS A január 5-én lefolyt népszámlálás ideiglenes ada­tai szerint Románia 21,559,416 lakosa közül 1,705,810 magyar. Ez a szám 15 százalékkal kevesebb 2 millió­nál, mely a magyarság száma a nem hivatalos buda­pesti magyar állítólagos becslések szerint, és csupán kétharmada az amerikai magyarság általánosan elfo­gadott két és fél milliós becslésének. Az 1966-os népszámlálás óta Románia összlakos­sága 2,456,253 személlyel, azaz 12.9 százalékkal emel­kedett. Ugyanakkor a magyarság létszáma az új ada­tok szerint csupán 122,630 fővel, azaz 5.3 százalékkal növekedett, ami az országos szaporodási átlag felénél is kevesebb. Ilyen nagy népszaporulati különbség ugyanazon ország nemzetiségei között egyszerűen le­hetetlen. Semmi sem mutat arra, hogy a romániai ma­gyarság szaporulata az országos átlag alatt lenne, sőt ennek ellenkezőjéről értesülünk, különösen a széke­lyek esetében. Nyilvánvaló, hogy az 1977. január 5-i legújabb román népszámlálás nemzetiségi adatai nem fedik a valóságot, és afelől sem lehet kétség, hogy a kulturális népirtás mellett Románia elszántan és gát­lástalanul folytatja a statisztikai nemzetgyilkosság bűn­­cselekményét. A népszámlálási adatok egy másik érdekessége, hogy a magyarokon kívül a székelyeket is külön felso­rolja, de mindössze csak 1064-et. Lehet, hogy ezek a székelyek beugrottak a román számláló tisztviselőnek, amikor magyar helyet székelynek mondták magukat, míg a túlnyomó többség megérezhette, hogy itt a szé­kely és nem székely magyarok két külön nemzetiségi csoportba sorolása a cél, azaz a magyarokról való le­választásuk. Bizonyos fokig hasonló a helyzet a németségnél, — akik közül 348,444 németnek mondta magát, míg 5930 szásznak és 4358 svábnak. A romániai magyarság újonnan fabrikált arány­száma az összlakosság 7.9 százaléka. Ez a szám 1966- ban még 8.5 volt, míg 1956-ban 9.1. Mindeeyik szám a román népszámlálások hivatalos adata. Ha minden tíz évben 0.6 százalékkal csökkentik a magyarság arány­számát, mint ahogy az elmúlt húsz évben tették, köny­­nyű kiszámítani, meddig lesz még Erdélynek magyar lakossága — „hivatalosan”. Erdélyi Bizottság FT. RÁSKI SÁNDOR püspök 1920-1977 Ft. Ráski Sándor a Miskolc-Belvárosi Református Egyház lelkipásztora, a Tiszáninneni Református Egy­házkerület püspöke, a Zsinat lelkészi alelnöke, az Or­szágos Diakóinai Tanács elnöke Bécsben, 1977. július 10-én elhunyt. Temették Miskolcon a Kossuth utcai református templomban július 16-án. Áldás és béke poraira! ADATOK A SZLOVÁKIÁBAN ÉLŐ MAGYARSÁGRÓL Az Alföld című folyóirat májusi számában Benkő László Nemzetiség, magyarság című tanulmánya a Szlovákiában élő magyarok életével foglalkozik. Ada­tainkat ebből a tanulmányból vettük át. Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Cseh­szlovákiának 14,344,987 lakosa közül 570,478 személy vallotta magát magyarnak és 621,588 magyar anyanyel­vűnek. Ez az összlakosságnak 4.0 illetőleg 4.3%-a. A csehszlovákiai magyarság túlnyomó többsége (96.8*) a Szlovák Szocialista Köztársaságban él. A magyar nemzetiségű lakosság 3099 községben, városban él. 442 községben a magyarság lélekszáma meghaladja a helyi lakosság felét. A legnagyobb arányszában Dunaszerda­­helyen és Komáromban élnek magyarok. Pozsonyban 21 ezer 244, Nyitrán 20 ezer 193, Érsekújváron 67 ezer 395, Rimaszombaton 48 ezer 082, Kassán 10 ezer 197 személy vallotta anyanyelvének a magyart. Szlovákiában 365 magyar nyelvű óvodában 11 ezer kisgyerekkel foglalkoznak. Az általános iskolák száma 474, 62 ezer gyerek tanul bennük. A magyar diá­kok ezen kívül 22 magyar tannyelvű gimnáziumban és 70 egyéb középiskolában tanulhatnak. A cseszlovákiai magyarság legátfogóbb, legtekin­télyesebb szervezete a Csemadok. 530 helyi szervezet­ben 62 ezer tagja van. Magyar Hírek, 1977. jún. 4. MÁRCIUS 15-E KASSÁN Március 15-én Kassa főterén egy maroknyi magyar fiatalember kórusban elszavalta Petőfi: Nemzeti dal című versét. Hamarosan egy apró magyar zászló is előkerült. Percek múlva kíváncsi embergyűrű vette körül a fiatalokat. Kisvártatva két rendőrautó érkezett. Az ifjakat be­tuszkolták és elszállították. Kát. Magy. Vas., 1977. ápr. 24. A CSEMADOK — a csehszlovákiai magyarok kul­turális egyesülete — már kétszer rendezett romániai társasutazást, ezek során Kolozsvárott, a Házsongrádi temetőben mindkét alkalommal megkoszorúzták a szenciek a kopjafás Szenei Molnár Albert-sírt. A zsol­tárfordító lelkipásztor roskadozó szülőházát már lebon­tották ugyan, de mint arról Ruffy Péter újsáeiró be­számol, Párkány Antal tanár és irodalomtörténész sze­mélyében a Szenei Molnár-féle örökség hű sáfárja mű­ködik ma is Szencen. Ref. L, Bp., 1977. jún. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom