Calvin Synod Herald, 1976 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1976-05-01 / 5-6. szám
10 CALVIN SYNOD HERALD Két történelmi évforduló: 200 és 80 Ebben az esztendőben ünnepli hazánk, az Amerikai Egyesült Államok, 200-ik évfordulóját. Ugyancsak ebben az évben ünnepeljük az Amerikai Magyar Református Egyesület 80-ik évfordulóját. Egybe esik a két történelmi évforduló. Az Új Hazában a szabadság áldott levegőjében és lehetőségei között, az Ó-hazából magunkkal hozott ősi hit lelkiségében megszületik és kivirágzik az Amerikai Magyar Református Egyesület. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Amerikaiak vagyunk: benne élünk, ez az életünk. Magyarok vagyunk: ez a származásunk és ősi örökségünk. Reformátusok vagyunk: Megváltó Krisztusunktól nyert mártírok, vértanúk vérével megszentelt ősi hitünk és örökségünk. Ez a két történelmi dátum szorosan összefügg egymással. Mindkettőt hívő atyák alapították a Biblia tanításaira, a szabadság eszméire. Így lett naggyá, a világ első katonai hatalmasságává, a szabadság klaszszikus földévé és fáklyahordozójává, az elnyomott népek menedékhelyévé. S ezt akarják ma a hitetlenek, hazaárulók szétrombolni, megfertőzni az ifjúság lelkét, kiirtani a hitet és a hazaszeretetei. De amíg csak vannak istenfélő, hazaszerető, a dicső múltat megbecsülő fiai, akik, mint 200 évvel ezelőtt, a függetlenség és szabadság szent ügyéért életüket áldozták a Washington és Lincoln szabadságharc hősei, addig nem kell félteni ennek az országnak a jövőjét. Nekünk magyaroknak büszkeségünk, hogy ennek az országnak a naggyátételében, a szabadságharcok kivívásában benne van a magyar vér és hősi életáldozat. Meg kell emlékeznünk a 200 éves évfordulón a magyar Kováts Mihály ezredesről, aki Washington lovasságának kiképzője, 200 évvel ezelőtt halt hősi halált Charlestonban (South Carolina); ennek az országnak függetlenségéért életét áldozta. Meg kellemlékezünk a Lincoln-i szabadságharc magyar hőseiről magyar tábornokairól: Asbóth, Szamvvald, Perczel, Zágonyi ezredesekről és més sok másokról. Az I. és II. Világháborúban, Koreában, Vietnamban hősi halált halt fiaink tízezreiről. Amíg a hősök példáját követő, hazájukat szerető fiai vannak, nem kell félteni Amerikát, van jövője, amelyen a „pokol kapui” sem tudnak diadalt venni. Ezzel a 200 éves jubileummal függ össze elválaszthatatlanul a mi Egyesületünk 80 éves jubileuma. Ezt is a mi ősapáink alapították 1896-ban Trentonban. Hittel, áldozattal, küzdelemmel, verejtékkel és vérrel építették naggyá a semmiből, ma a világon a maga nemében a legnagyobb magyar református testvérsegítő intézménnyé. Erre a lehetőséget Amerika nyújtotta. Atyáink itt látták meg a példát, hogy megalkossák testvérsegítő intézményünket. Az Új- haza és az Ó-haza csodálatos ötvöződése Egyesületünk. Amerikának köszönthetjük, hogy az álom megvalósult, hogy Egyesületünk és Bethlen Otthonunk áll, és 80 esztendőn keresztül egyforma hűséggel teljesíti hivatását, mint Amerikai Magyar Református Egyesület. Egyesületünk alkotásait hosszú lenne felsorolni. Mi segítettünk felépíteni több mint 100 templomot, paróchiát, iskolát, kultúr-palotát, Bethlen Otthont öregek és gyermekek számára. Alkotásaink bele vannak építve az Üj-haza történetébe kitörölhetetlenül. Nevünk van, ismerik nevünket a Fehér Házban, a Kongresszusban, a Világfórumokon. Legutóbb Genfben, Brüsszelben, Nairobiban (Kenya) vittem a Világ-közvéleménye elé az elnyomott erdélyi véreink ügyét, nemcsak mint az Amerikai Magyar Református Egyház tb. püspöke, hanem mint Egyesületünk elnöke is. A Református Egyesület 80 éves működése és alkotásai hirdetik és hirdetni fogják az utánunk jövő nemzedéknek a magyar nép hitét, alkotóképességét, nagyrahívatottságát, hogy járt itt egy nép, amely semmiből csodákat teremtett. A bicentenniális ünnepségek alkalmából a Smithsonian Institute elkérte azokat a történelmi dokumentumokat és képeket, amelyeket a Kossuth Házban őrzünk. Kossuth, Haraszty, Lincoln hős katonái, Bölönyi Farkas Sándor, stb. Ezek ott vannak kiállítva mint Egyesületünk gyűjteménye, Egyesületünk neve alatt. Ezek között Bölönyi Farkas Sándornak egy búcsú intelme és imádsága szerepel, amikor elbúcsúzik Amerikától: „Légy az emberiség jussainak örökös védője, s menedéke! Állj te örökösen ijesztő például a despoták lelke előtt! Állj te örökösen buzdító például az elnyomottak lelke előtt”. Nyolcvan esztendő alatt ezt a hivatásunkat is teljesítettük. Az I. Világháború után vagyonunk egynegyed részét adtuk oda a szenvedő ó-hazai nép segítésére. Soha nem szűnünk meg küzdeni és harcolni elnyomott ó-hazai és a kiirtásra ítélt erdélyi véreinkért. Kettős ünnep ez nekünk. Ezt a kettős évfordulót az ország különböző helyein és a júniusi, Ligonierban tartandó, konvenciónkon ünnepeljük. Pittsburghban, Chicagóban már megtörténtek az ünnepek. Hálásak vagyunk Istennek amerikai hazánk 200 éves, Egyesületünk 80 éves dicső múltjáért. Hálásak vagyunk, hogy megtartott bennünket, s hisszük, hogy az az Isten, aki a nagy múlt sok harca, küzdelme között megtartott bennünket, meg fog tartani ezután is. „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk!” Dr. Béky Zoltán
