Calvin Synod Herald, 1976 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1976-03-01 / 3-4. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 BŰNBÁNATI IMÁDSÁG Könyörülő Édesatyám! Bűneim terhe alatt borulolc Eléd és alázattal kérlek, légy kegyelmes hozzám, elesett gyermekedhez. Nincsen sehol másutt menedékem, csak Te nyugtathatsz meg, csak Te adhatsz békességet háborgó lelkemnek. Te kegyelmes voltál hozzám, gazdagon megáldottál — én hűtlen, engedetlen gyermeked voltam. Meg akartál tartani örökre magadénak — én menekültem Előled, s eltékozoltam királyi örökségem; engedetlen, tékozló voltommal megbántottam szerető Atyai szívedet. Bűneim lesújtottak, s messze Tőled kétség, bűntudat, lelkiismeretem gyötör. Hová menjek, hol leljek oltalmat és menedéket? Alázattal indulok vissza koldus rongyaimban, megtépett szívvel, földúlt élettel, vérző lábbal, könnyező szemekkel, kétségbe esett, szabadulásért sikoltó kiáltással. Zörgetek kegyelmed ajtaján. Megérdemlem, hogy elűzz hajlékodtól, hogy kivess a külső sötétségre, de én bizakodva közelgek Hozzád, mert tudom, hogy szeretsz engem, hogy visszavársz, hogy megbocsátsz, hogy Fiad vérében tisztára mosod életemet, hogy koldus rongyaimat a kegyelem fehér palástjával cseréled fel és eljegyzel magadnak örök szeretettel, hogy a Tied, gyermeked maradjak szívem utolsó dobbanásáig, mindörökre. Édesatyám, bocsásd meg bűneimet, melyeket Ellened, magam és embertársaim ellen vétettem. Add, hogy Hozzád térve próbáljak jóvátenni mindent, begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket ütöttem. Formálj át, Édesatyám! Teremts bennem tiszta szívet és az erős lelket újítsd meg bennem. Add, hogy megnyithassam Előtted szívemet, hogy légy lakója, tulajdonosa. Add, hogy mindig jobban szerethesselek, érezzem, hogy nem élhetek Nélküled. Add, hogy Benned örvendezzek, hogy boldog legyek Veled és Általad, s Te légy életemnek csodálatos nagy öröme, éltető boldogsága. Legyen az életem Benned elrejtett élet. Vezess zarándok útamon, hogy bizonyságot tehessek irántam megbizonyított szeretetedről, s boldogan kövesselek az úton, amelyik örök Országodba vezet. Magamtól nincs erőm erre, Édesatyám. Add nekem Szent Lelkedet bátorítónak, Szent Fiadat útitársnak, hogy zarándokútam a halál árnyéka völgyéből elvezessen a magasságba, ahol élsz és uralkodói, és ahová engem is vársz; hazatérő, Benned reménykedő gyermekedet. Ámen. Vitéz Ferenc JÉZUS Jézusban és rajta keresztül áramlanak belénk az isteni élet rejtett forrásai. Isten mindaddig csak egy név számunkra, amíg Jézusban meg nem tapasztaljuk jóságát, kegyelmét, erejét és dicsőségét. Jézus közelében, az ő leikébe való belemerüléssel tudjuk meg, mi az irgalom és érezzük, hogy tisztán, acélosan, az örök ifjúság fényében állunk Jézus előtt. Az ő közelében, az ő társaságában ragad meg az a mondhatatlan vidámság, józansággá tisztult mámora az örökkévalóságnak, amely szárnyakat ad s irtózatos nehézségeken ragad át. Róla ragad át az a titkos láz, amely kihevít és elfeledteti a világot, nem: — megszépíti a világot. Az ő csodálatos erejét éppen az mutatja meg, hogy át tud ömleni belénk, ki tudja tölteni a lelkünket s nekünk tudja adni örömét, teljességét, békességét, harmóniáját, tisztaságát és diadalát. A lélek úgy vonzódik hozzá, mint vas a delejhez, az oltógaly az ághoz, a korsó a forráshoz és úgy megtelik vele, mint a vas a delejjel, a galy a törzs nedvével, a korsó a forrás vizével. * Krisztus bennünk él, ez azt jelenti, hogy akaratunk Isten akaratával, életünk Isten életével egybefolyt. Bennünk élérte célját Isten és gyönyörködik diadalmában. És látá Isten, hogy jó: ezt érezni, az üdv. * Ami a fának a gyümölcs, a sasnak a szárnyalás, a szellemnek a szabadság, az asszonynak az anyaság, a művésznek az alkotás: az az emberi életnek a Jézus életébe való elhelyezkedés, — vagyis megteljesedés, kivirágzás, rendeltetésének megtalálása és boldog betöltése. * Az élet emberi oldala törékeny cserépedény, amely felfoghatja és hordozhatja az élet isteni oldalát: Jézust. * Az az ember, akinek szívében Krisztus lakozik a hit által, Istentől mindent ajándékképpen fogad el s mindent áldozatképpen ad vissza neki. * Mi az engedelmesség? Imitatio Christi, mindaddig, amíg olyanok leszünk, mint Ő. * Krisztusra építeni annyit tesz, mint rajta keresztül függeni össze a világgal és az Istennel. Ravasz László: Gondolatok, 1925. * ^lQavasz odászló után Illés szekerén messze vágtatott, eltűnt a fényben annyi faff után, amit a kényszer vállára dobott a „jog” nevében kihívón, bután. Illés szekerén haza érkezett, kit saját honában hontalanná tettek, ki tudott daccal sose vétkezett s magáévá tette a Krisztus-keresztet. Illés szekerén vitte el az Űr áldott szolgáját szent időtlenségbe, ott őrködik rajtunk mostmár odatúl, mikor győz a Rosszon a Nagy Jóság végre ... Diószeghy Tibor