Calvin Synod Herald, 1974 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1974-12-01 / 12. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 11 SZENCZI MOLNÁR ALBERT 1574 Ti 974 A napokban volt négyszáz esz­tendeje annak, hogy a Pozsony me­gyei Szene községben, 1574-ben megszületett Szenczi Molnár Albert a tizenhetedik század legművel­tebb magyar tudósa, a külföldön élő magyarok mindenkori példája, és akinek az egész magyarság nyel­vének fejlesztésében és műveltsége emelésében olyan sokat köszönhet. Az egyszerű falusi házban szüle­tett gyermek tehetsége már tíz éves korában feltűnt nekik is, a község papjának is. Alig tizennégy és tizen­öt éves, amikor sokszáz mérföldes távolságra szülőfalujától az Abaúj megyei Göncz iskolájában tanult, és sokszor vitte az istenes vénem­ber Károli Gáspár kéziratait a vi­­zsolyi nyomdába, amíg az első teljes magyar nyelvű Szentírás ké­szült. Sokszor hallhatta Károli Gás­párt felsóhajtani, hogy az Űr csak azt engedje meg, hogy befejezhesse a bibliafordítás nehéz munkáját és megjelenhessen magyar nyelven nyomtatásban is az első teljes Szentírás. Rövidesen ezután Szenczi Mol­nár Albert külföldre indult tanul­mányai folytatására és az egy-két évre gondolt tanulmányúiból har­minc éves külföldi bolyongás lett. Nagyobb állomásai ennek az út­nak: Wittenberg, Luther Márton egyeteme, Heidelberg, Strassburg, Heilbron, Altdorf, hogy csak egy néhány helyet említsünk. Ezalatt a harminc év alatt Szenczi Molnár Albert külföldön, számunkra majd­nem teljesen érthetetlenül nehéz anyagi körülmények és szenvedé­sek között végezte el azt a rend­kívüli jelentőségű munkásságát egyháza és népe javára: Ő szerkesz­tette és nyomtatásban kiadta az első magyar-latin nyelvű szótárt. 99 nap alatt magyar versekbe fog­lalta és a gyülekezeti éneklés szá­mára alkalmazta a 150 genfi zsol­tárt, amely azóta is a magyar re­formátus egyház istentiszteleteinek szerves része lett. Bethlen Gábor fejedelem rendelésére magyar nyelvre lefordította első ízben Kál­vin Jánosnak, a nagy reformátor­nak Institúcióját, gondoskodott a magyar nyelvű Szentírás hibáktól mentes kiadásáról, úgyszintén a Heidelbergi Káténak végleges szö­vegében történt kiadásáról. írt idegenek számára magyar nyelv­tant, imádságos könyvet, prédiká­­ciós köteteket. Betegen és öreg korában került vissza Magyarországra, ahol ko­rántsem becsülték meg érdeme sze­rint, és nagy elhagyatottságban és szegénységben halt meg Kolozsvá­ron, ahol a házsongárdi temetőben nyugszik, sírköve még ma is áll. Szenczi Molnár Albert munkájá­ban és szolgálatában Isten dicső­ségét kívánta szolgálni úgy, hogy emelje, segítse, erősítse egyházát és népét. Megmutatta azt, hogy mi­ként segítheti hazáját, lelki édes­anyját és népét a külföldre szakadt magyar. Tanuljunk életének példá­jából. Dr. Komjáthy Aladár Azért áll a keresztyén ember eltemetett kedvese sírja fölött megvígasztalódva, mert tudja, hogy az már „haza érkezett”, és egykor viszontlátják egymást. , „mert erős a szeret, mint a halál”, s mi tudjuk, hogy szeretet győzött a halálon. . Eljött Sionnak a Meg­váltó .! „Reménységben tartattunk meg...” * Áldott az Isten, hogy készíti a drága alkalmakat és szent várakozásra szólít. Az adventben az ígéretére emlékeztet: „Eljön Sionnak a Megváltó”, és azoknak, akik megtérnek bűnös útjaikról. Már kél a fény; jön a Nagy Király. .! Közeledjetek Hozzá, mert Ő már elindult felétek! Ámen. Vitéz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom