Calvin Synod Herald, 1974 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1974-12-01 / 12. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 IMÁDSÁG KARÁCSONY ESTÉN Könyörülő Édesatyám! Hálaadással borulok Elődbe, amiért olyan ke­gyelmes voltál hozzám, bűnös gyermekedhez, hogy a Te egyszülött Fiadat küldötted el ez estén, hogy szent várakozásom boldog, csodálatos valósággá váljon. Ör­vendezik a szívem, hogy kegyelmesem szabadításom­­ra jöttél, hogy a halál árnyéka völgyéből átvigy a Te örök dicsőségedbe. Mennyei hírnök és angyali karok éneke hallik, midőn Téged dicsőítenek véghetetlen kegyelmedért és szeretedért, amellyel Magadhoz öleled boldogtalan, lázadozó germeked, elpihenteted kebleden, halk és szelíd szavaddal megvigasztalod, s elvehetetlen öröm­mel töltőd meg boldogtalan szívét. Atyám, köszönöm, hogy értem is lehajoltál ezen az estén, hogy nekem, boldogtalan, szomorú szívű, kétségeskedő, a drága otthontól messze sodort gyer­mekednek is örömhírt hirdetsz, hogy megbocsátsz, hogy megépíted lerombolt életemet és jövendőmet, hogy a sok-sok bánat után megérinted, meggyógyítod szívemet, s kimondhatatlan örömet hallatsz velem: Szabadítót küldtél nekem. Atyám, a szabadulás drá­ga örömétől alázattal roskadok lábaidhoz, hogy reám is gondolsz, hogy engem is megtartasz, hogy engem, messzesodrott gyermekedet, könyörülő szeretettel szo­­rítsz szívedre, hogy árvaságomban megtaláljalak Té­ged, a szeretetlenségben érezzem a Te szeretetedet, boldogtalanságomban pihenjek el kebleden. Atyám, régi, boldog emlékek jutnak eszembe, ami­kor együtt voltunk, együtt ünnepeltünk az atyai ház­ban, s a szegényes karácsonyban is boldogok voltunk, mert együtt lehettünk. Lélekben kétségeskedő, bé­kességre vágyó lelkem szívem kedves otthonába száll, s a viharban megtépett család tagjait sikongva keresi szétszórva az egész világon. Atyám, égő, tüzes seb a szívem, jöjj és gyógyíts meg ez áldott estén, pihen­tess el kebleden, és biztató szavaddal adj reménységet, adj enyhülést sebemre. Add, hogy szabadító Krisztusomra tekintve hálás legyek a megtartásért, az új lehetőségért, és ne szűn­jek meg sohasem kopogtatni kegyelmed ajtaján ma­gam és szeretteim áldott, boldog karácsonyáért. Áldd meg körülöttem levő szeretteimet, akikkel megáldottad életemet, s megvigasztaltál szomorúsá­gomban. Add, hogy igaz szívvel ragaszkodjunk egy­máshoz, imádkozzunk egymásért, és lélekben együtt növekedjünk. Áldd és építsd meg szétszórt nemzetemet, áldd meg új hazámat, adj békességet ennek a háborgó világnak, hogy végre Reád ismerjünk, s megbékél­jünk jászolbölcsődnél. Jöjj angyalaid üzenetével, s addj nekünk áldott, boldog találkozást Veled, boldog, életadó, áldott Karácsonyt. Ámen. Karácsonyi népének: puháim táncolnál Hej! pajtás most hallgass! Tőlem új hírt hallasz: Mert éppen éjfélkor, Az első álomkor, Egy angyal hozzám jött, Mond: Isten ember lett. Pajtás mi történt még? Gondoltam, hogy az ég Egészen tűzben volt, Mert oly világos volt. A mező úgy látszott, Mint mikor virradott. Erre megijedtem, Égre tekintettem, Ott láttam sok népet, Mennyei sereget; Mondták a szép nótát: Alle-alleluját. Nem értem, mit mondtak, Hogy így kiáltottak; Juhaim táncoltak, Szüntelen vigadtak, Ezt nagyon csudáltam, Még ilyet nem láttam. Szemem felnyitottam, Hogy ezt sajdítottam, De hozzám szalada Egy angyal s azt mondja: Pásztorok örüljünk, Mindnyájan vigadjunk. Rév. Francis Vitéz, Editor 493 Amboy Avenue Perth Amboy, N. J. 08861 Please enter my subscription for the Calvin Synod Herald Megrendelem a Reformátusok Lapját for one year ( ) or ( ) years ($5.00 per year) egy évre ( ) vagy ( ) évre Subscription enclosed—Előfizetés mellékelve $............... Renewal ( ) New Subscription ( ) Change of address only ( ) enclose old label. Name Street (Please Print) Vitéz Ferenc City State Zip.

Next

/
Oldalképek
Tartalom