Calvin Synod Herald, 1973 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

14

CALVIN SYNOD HERALD

I

Nt. Murányi Jánosné sz. Sándor Karola 1880-1972

Nt. Murányi Jánosné, Keszthelyen, Zala megyében született 1880. augusztus 29-én. 1904. május 30-án ment feleségül Murányi János lelkészhez, aki akkor Bálványoson, Somogy megyében volt lelkipásztor. Miután férje a kormány megbízásából Amerikába jött, felesége 1922-ben követte őt négy gyermekükkel, névszerint: Piroska, Erzsébet, István és János.

Utóbbi éveit Lakeland, Fla.-ban töltötte leányával, Erzsébettel. 1971-ben komoly operáción ment keresztül. December 21-én adta vissza életét Teremtőjének.

Temetésén Novák Lajos lelkipásztor hirdetett Igét, a többi szolgálatot Balogh István és Daróczy Mátyás lelkészek végezték. A lakelandi Oak Hiíl Burial Parkban temették el.

Legyen áldott emléke! Murányi István

HUSZÁR GÁL

Huszár Gál reformátor a 16-ik század második felében a felső Tiszavidéken és a Mátra alján élő reformátusok között tett kiváló szolgálatot, mint ígehirdető, mint író és nyomdász. Nyomdája arról volt nevezetes, hogy betűanyagával és ízléses nyomdatechnikájával felülmúlta a többieket a reformáció korában.

Sok üldöztetésben volt része. 1560-ban Verancsics Antal egri püspök Kassa nagytudományú lelkipásztorát, Huszár Gált, Zay Ferenc kassai főkapitánnyal elfogatta, és Egerbe, a saját börtönébe, akarta szállíttatni, ott pedig a biztos halál várt volna reá.

Hívei kiásták kassai börtönének falát. Szabadulása után Debrecenbe ment, ahol szeretettel fogadták.

A szentháromság ellenes, tanoknak Magyarorságon első apostola Köröspeterdi Arany Tamás volt, aki 1561 novemberében az eredendő bűnről, de főként Krisztusról több olyan hittani nézetet nyilvánított, melyen a kálvinista igazhitűség vezéremberei, Szegedi Gergely, Huszár Gál debreceni lelkipásztorok megbotránkoztak.

Debrecenben Méliusz Juhász Péter éppen akkorra elkészült könyvét nyomtatja ki Huszár Gál: „Pál Apostolnak a Kolossébeliekhez írt leveléről” szóló magyarázatát. Alighogy elkészült ezzel a könyvecskével, egy másikat nyomtatott ki, ez pedig a híres bázeli lelkésznek, Buliinger Henriknek a levele, melyet Méliusznak írt. Újra Méliusznak nyomtat, majd ráhagyja nyomdáját is. Emellett Huszár Gál debreceni nyomdájának az a legnagyobb nevezetessége, hogy 1561 óta napjainkig megszakítás nélkül

A

mi van, azza

(

Mindig azzal, ami van: kővel, husánggal, égből lopott lánggal, kerékkel, kereszttel,

Dávid Ferenccel,

cséphadaróval,

szekerce-szóval,

hitvitával,

hitért-halállal,

végvári vígsággal,

vésett virággal,

Vitéz Mihállyal, balladával, karddal-kenyérrel, a kenyér nevével, kaszával-könyvvel,

Dózsa Györggyel, tűzkoronával, lélekbeli lánggal, szarvassá lett fiúkiáltozással, meztelenre nyúzott idegekkel,

megcélzott koponyával,

kivetettel,

pajzsnak feltartott

értelemmel,

várnak állított

szerelemmel,

liliomszállal,

káromkodással,

élettel-halállal,

ami van azzal —

a megmaradásért.

Hervay Gizella (Erdély)

működik, s így Magyarországnak legrégibb, egyfolytában működő nyomdája.

Huszár Gál emlékét Debrecen városa azzal tisztelte meg, hogy az egyetem elé állított négy szobor közül egyet az ő alakjára mintáztatott, mint akinek a munkássága jellegzetesen hozzájárult Debrecen lelkivilágának a kialakításához, és méltó arra, hogy bronz szobra figyelmeztesse a késői utódokat.

Élete vége felé Pápára került, ott ragadta el a halál 1575-ben.

Fia, Huszár Dávid, pápai lelkipásztor, arról nevezetes, hogy szintén nyomda-alapító, és a Heidelbergi Káté első magyar fordítója és kiadója 1577- ben. E könyvében közölte apjának a budai török rabságban szenvedőkért könyörgő szép imádságait.

György István