A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VIII. Holttá nyilvánítás
eljárás 236. paragrafusa értelmében adjon fel hirdetményt, majd az eljárás lefolytatást követően hozzon döntést a haláleset bizonyításáról.”208 Az eset érdekessége, hogy dr. Schuller - aki akkor már zentai lakos volt - és Schwarz Klára Budapesten kötöttek házasságot 1936-ban. Az asszony beadványához - bizonyítékként - csatolta a városi hadigondozó hivatal 1944. február 7-ei keltezésű értesítését, melyben a következőket írták: „Értesítem, hogy a Magyar Vöröskereszt hozzám beküldött értesítése szerint Dr. Schuller István kmsz.209 1943. évi I. hóban hadműveleti területen210 eltűnt.” A beadvány alapján a járásbíróság 1945. november 15-én indította meg a holttányilvánítási eljárást: eseti gondnokul dr. Hirsl Aleksandar zentai ügyvédet nevezte ki. Az eseti gondnok azt a feladatot kapta, hogy 1945. február 28-ig tegyen jelentést az eltűnt személy sorsáról. Az eltűnt dr. Schuller ügyében hirdetmény a Vajdasági Hivatalos Lap 1945. december 3-ai számában211 jelent meg. Dr. Hirsl is jelentést tett, miszerint az eltűnt személyről nem sikerült semmit megtudni. Az összegyűjtött adatok alapján, a törvényben előlátott határidő leteltét követően a járásbíróság 1946. március 19-én meghozta döntését: „Dr. Schuller István felesége, Schwarc Klára zentai lakos indítványa alapján kihirdetjük, hogy bizonyítottnak látjuk, hogy dr. Schuller István zentai ügyvéd, utolsó lakhelye a zentai Pasic u. 12., meghalt, és hogy 1943. január 31 -ét nem élte túl.”212 A Zentai Járásbíróság gyakorlatát vizsgálva leszögezhető, hogy a holokauszt áldozatait 1948-al bezárólag szinte kivétel nélkül holttá nyilvánították. Az 1944. november 9-én kivégzett zentaiak közül az elsők között kezdeményezték Lukács Károly holttá nyilvánítását. Lukács Károly sorsát húga így beszélte el: „Károly bátyám 1919. szeptember 14-én született. Apánk, Lukács Dezső úriszabó volt, anyánkat Kaszás Erzsébetnek hívták. Bátyám kiváló sportoló volt: jó úszó és még jobb vízipólós, edzője azt mondta rá: »Bikatüdeje van!« Csakhogy a katonaságnál reumát kapott, haza is engedték idő előtt, így sportpályafutásának befellegzett. Sajnos, a tanu20« Tíz, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1832/1945 - Dr. Scliuller István zentai lakos holttá nyilvánítási eljárása. Dr. Schuller István apja Schuller Adolf, anyja Lichtenberger Paula volt. 209 A „közérdekű munkaszolgálatos” rövidítése. 2111 A szovjet Vörös Hadsereg csapatai 1943. január 12-én törték át a 2. magyar hadsereg Don menti védelmi állásait. 2" Sluzbeni list Vojvodine, 1945.28. sz. 212 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1832/1945 - Dr. Schuller István zentai lakos holttányilvánítási eljárása. 91
