A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - V. A jugoszláv, a szerbiai és a vajdasági bírósági hálózat működése 1945 és 1954 között
> a járási népbíróságok keretében működő telekkönyvi hivatalok vezették a járásbíróság területén található kataszteri községekre vonatkozó telekkönyveket, és látták el a telekkönyvezéssel kapcsolatos ügyintézést. A körzeti népbizottságok székhelyein körzeti népbíróságok alakultak, melyeknek élén az elnök állt. A körzeti népbíróságok kizárólag háromtagú bírói tanácsként ítélkeztek: első fokon a tanácsot egy állandó bíró és két népi ülnök, másodfokon három állandó bíró alkotta. Vajdaság AT Legfelsőbb Bírósága az egész tartomány területén illetékes volt, élén az elnök állt. ítéleteit háromtagú bírói tanács hozta meg. Az ítélkezés mellett döntött a népbíróság és a néphatalom szervei közötti vitás kérdésekben, a járási és körzeti bíróságok illetékességi kérdéseiben, valamint tanácsadói szerepe is volt a bírói gyakorlatban felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az utasítás értelmében a bírói hatalmat a népbíróságok állandó bírái és a népi ülnökök-esküdtbírók gyakorolják. A bírók függetlenek, a hatályban lévő törvények alapján meghozott ítéletekért nem felelnek egyetlen hatalmi szervnek sem. A bírók által a hivatal ellátása közben elkövetett bűncselekmények esetében a rendes népbíróságok voltak illetékesek. Bíróvá vagy népi ülnökké választható volt minden jugoszláv állampolgárságú személy, aki választójoggal és feddhetetlen előélettel rendelkezett, valamint a népfelszabadító mozgalom elkötelezett híve volt. A bírók jogi végzettsége ekkor még nem volt követelmény, de mindenképpen előnyt jelentett. A jogi végzettséggel nem rendelkező megválasztott bírók számára jogi tanfolyamokat szerveztek. A j ogi végzettséggel nem rendelkező bírák közül sokan - mivel gimnáziumi érettségivel rendelkeztek - beiratkoztak a jogi egyetemre, és munka mellett tanultak. A járási népbíróságok bíráit és esküdtjeit a járási népbizottságok, a körzeti népbíróságokét a körzeti népbizottságok közgyűlése választotta. A bíróságok állandó bírái nem lehettek a népbizottságok tagjai. Vajdaság AT Legfelsőbb Bíróságának bíráit a vajdasági Legfelsőbb Népfelszabadító Bizottság választotta meg. Valamennyi bíróság titkára, jegyzője kizárólag jogi diplomával rendelkező személy lehetett, akit a vajdasági Népfelszabadító Főbizottság Elnöksége nevezett ki a Bírósági Osztály javaslatára. A bírósági jegyző feladatai közé tartozott a bíróság ügyvitelének intézése, bűnügyekben vizsgálat, peren kívüli ügyekben pedig meghallgatás lefolytatása. Ha a bírói tanácsban nem volt jogi végzettségű tag, részt vett a tárgyaláson, de az ítélethozatalnál csak tanácsadói szereppel bírt. A vajdasági Legfelsőbb Népfelszabadító Bizottság Elnöksége 1945. május 4-én hozta meg a bírósági hálózat megszervezésére vonatkozó döntését.136 Ennek értelmében Vajdaság AT Legfelsőbb Bírósága LJjvidéken működött, a vajdasági bíróságok hálózatát pedig a következő módon alakították ki: > járási népbíróságok alakultak: Újvidéken, Titelen, Zsablyán, Óbecsén, Kúlán, Bácspalánkán, Zomborban, Apatinban, Hódságon, Kiskőszegen 136 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Su. iratok, 1945. 65
