A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IV. A jugoszláv agrárreform
„.. .Az elsőfokú döntést [esetemben] az agrárügyek tárgyalásának első napján hozták meg, amikor a néphatalomnak még nem volt teljes áttekintése és tapasztalata a hasonló ügyek megoldásában, esetem volt az első hasonló és kissé összetettnek tűnt. Továbbá nem ismerték el földműves voltomat, habár nem hoztak fel egyetlen döntő tényt sem, ami alapján meghozták ezt a téves következtetést. Azóta - vagyis folyó év január kezdete óta, amikor megkezdődött a földek kisajátítása az agrárreform céljából - a törvény számos homályosságát és ismeretlen pontját megmagyarázták a népbizottságoknak utólagos utasításokkal és átiratokkal, hogy megkönnyítsék az esetleges vitás kérdések megoldását. Akkor is, ha pillanatnyilag nem is művelem a földet, ezen utólagos átiratok 10. pontja értelmében földművesnek vagyok tekinthető. Az átirat 10. pontja szó szerint így hangzik: az idős [személyeknek], akik földművesek voltak - de most már nem azok, mert megöregedtek - ha nincs is földműves a családjukban, meg kell hagyni a földműves-maximumot, vagyis 20 hektárt. Erre azért van szükség, mert az öregség nem szünteti meg a földműves létet. [...] Noha 70 éves vagyok, nem éltem ezzel a lehetőséggel, hanem állandóan fizikailag részt vettem, és ma is részt veszek a birtokom körüli munkálatokban.”129 1946 februárjában megszűnt a telepítési minisztérium, feladatkörét a szövetségi kormány mellett működő agrárreformot és telepítést irányító bizottság vette át. A jugoszláv agrárreform földalapjába összesen 1 647 000 hektár föld került be, amiből a Vajdaságban 688 412 hektár volt, azaz az összterület 40,58%-a. A földművesháztartások - földigénylők, telepesek - országos szinten összesen 709 763 holdat kaptak, ami az összes terület 43%-át képezte. Országos szinten a parasztszövetkezetek 37 158, az állami birtokok 354 799, az intézmények és vállalatok 41 655 hektár földhöz jutottak.130 A vajdasági, helyi földigénylők közül 96 864 család jutott földhöz, ebből 48 325 családnak az agrárreformot megelőzően egyáltalán nem volt birtoka. A telepítés során a Vajdaságba összesen 37 616 telepes család került Jugoszlávia más részeiből. A létszámból 26 963 család (72%) összesen 162 447 fővel szerb nemzetiségű volt, 6696 család (18%) 40 176 fővel pedig montenegrói nemzetiségű, a maradék 10%-ot macedónok, horvátok, szlovének és muzulmánok alkották.131 A betelepítés során a bácskai Tisza mentére nem kerültek jelentősebb telepestömegek: ide főleg azok a telepesek tértek vissza, akiket még a királyi Jugoszlávia juttatott birtokhoz. Az agrárreform és a telepítés formálisan a szövetségi kormány 1947. december 22-ei rendeletével zárult le. Az agrárreformot és a telepítést irányító szövetségi bizottság a jugoszláv kormány 1948. április 28-ai keltezésű rendeletével szűnt meg: felszámolását és megoldatlan feladatait a szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium vette át.132 129 TLZ, E 121 Községi Népbizottság, Zenta. Az 1946-os agrárrefom ügyiratai: 409/1946. számú, Lalié Miladinra vonatkozó tárgy. 1,0 Gacesa, L. Nikola: Agrarna reforma i kolonizacija u Jugoslaviji 1945-1948. Növi Sad, 1984, 366 -367. (A továbbiakban: Gacesa.) 131 Krsev, N. Boris: Uporedne karakteristike agrarnih reformi u Vojvodini a XX veku [online]. Növi Sad, 2011, 125-126. http://kpolisa.com/KP16/PDF16/kpl6-II-2 -BorisKrsev.pdf 132 Gacesa: i. m. 119. 62
