A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IV. A jugoszláv agrárreform
A földalapot elsősorban a helyi és környékbeli földigénylők kielégítésére használták fel úgy, hogy a juttatott föld a meglévő, régi törpebirtokkal együtt egységes egészet képezzen. Az erdők felosztása külön törvény alapján történt. Az agrárérdekeltek legfeljebb annyi földet kaphattak, hogy az a régi birtokukkal együtt ne haladja meg a 3 hektárt. Ha azonban ez a föld nagyobb városok közelében volt mint kerti föld, vagy ha intenzívebb megművelést igényelt, akkor a föligénylőnek saját földjével együtt nem lehetett 2 hektárnál nagyobb birtoka."0 Az állami földalapból kertészeti célokra kisebb földterületet kaphattak a különböző vállalatok és intézmények munkásai és alkalmazottai is, tehát olyanok, akik nem voltak földművesek. Az ilyenek két ár földet kaphattak családonként, de ez a földterület állami tulajdonban marad. A törvény alapján juttatott földet 20 éven belül nem lehet elidegeníteni, felosztani, bérbe adni, elzálogosítani. A törvény által kisajátított földekre vonatkozó adásvételi szerződéseket meg kellett szakítani. Ha egy harmadik személy szántotta fel a földeket vagy végezte azok részleges megművelését, az új tulajdonos köteles volt neki kártérítést adni. Ha ez nem volt lehetséges, a harmadik személyt az új tulajdonos felesének tekintették. A törvény előírta a helyi népbizottságok bejelentési kötelezettségeit a kisajátítandó földekkel kapcsolatban, továbbá kerülteti agrárbíróságok létesítését a kerületi népbizottságok mellett. Ezek a bíróságok másodfokú döntéseket hoztak a törvényből eredő agrárügyekben.110 111 A szerbiai törvény 20. szakasza értelmében az agrárreform lefolytatása céljából agrárbíróságokat hoztak létre, amelyek a kerületi népbizottságok mellett működtek: feladatuk a másodfokú döntések meghozatala volt a helyi népbizottságok döntése alapján. Az agrárbíróságok megalakításáról 1946. január 3-án a következőket írta az újvidéki Magyar Szó: „Szerbia agrárreform- és telepítési minisztere december 28-án döntést hozott, amellyel kinevezte a kerületi népbíróságok mellett működő agrárbíróságok tagjait. Újvidéki kerület. Elnök Tubic D. Zarko végzett jogász, a háborús bűnöket kivizsgáló újvidéki kerületi bíróság referense, tagok: Poznanov M. Lazar begecsi mezőgazdasági munkás és Krstic Petar újvidéki földműves. Zombori kerület. Elnök Katic Pavle földműves, a zombori kerületi népbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, tagok: Popovic T. Vladimir zombori járási népbíró és Dedic D. Gruja zombori földműves. Szabadkai kerület. Elnök Stipic Kálmán, a szabadkai népbíróság bírája, tagok: Buljovcic L. Petar szabadkai földműves és Mijatov B. Mitar földműves, a szabadkai IV. körzet népbizottságának elnöke. Mitrovicai kerület. Elnök Brnjakovic N. Mladen, a kerületi népbizottság tagja Mar- tinciről, tagok: Bogdanovic Radivoj mitrovicai földműves, a szerémségi erdészeti osztály megbízottja és Ljubinkovic R. Svetozar, a mitrovicai kerületi népbíróság bírája. 110 Uo. 111 Uo. 55
