A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IV. A jugoszláv agrárreform
IV. A JUGOSZLÁV AGRÁRREFORM A királyi Jugoszlávia iparilag gyengén fejlett, jellemzően mezőgazdasági ország volt. A háború előtti jugoszláv mezőgazdaságot a túlnépesedett agrárproletariátus, a gyenge hozamok és az alacsony termelékenység jellemezte. Domináltak az apró parasztgazdaságok, amelyekben kézi szerszámokkal és fogatolt eszközökkel dolgoztak. Az 1931-es adatok szerint a gazdaságok 34,3%-ának a mezőgazdasági földterület mindössze 6,5%-a volt tulajdonában: ezek a birtokok jellemzőn 2 hektárnál kisebbek voltak. A gazdaságok közel azonos százaléka - 33,6%-a - birtokolta a mezőgazdasági földterületek 21,5%-át: ezek a birtokok 2-5 hektár területűek voltak. Ennek, valamint a mezőgazdaságból megélni próbáló lakosság túlnépesedésének következtében a falusi háztartások nagy része nehéz szociális helyzetben volt. Mindezt tetézte, hogy a gyengén fejlett ipar képtelen volt felvenni a mezőgazdaságból kiszoruló tömegeket. A háborús pusztítások sokat rontottak a jugoszláv mezőgazdaság amúgy is nehéz helyzetén. A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia 1945. március 7-én megalakult koalíciós kormánya már március 9-én deklarációt fogadott el, amelyben kifejtették, hogy a legrövidebb időn belül hozzálátnak a parasztság gondjainak - elsősorban az agrárreformnak, valamint a telepítésnek - a megoldásához. Ekkor alakult meg a szövetségi telepítési minisztérium Sreten Vukosavljevic91 miniszterrel az élen.92 A királyi Jugoszláviában folytatott agrárreform csapnivaló eredményeit a kommunisták már a háború során kiaknázták: földet ígértek a parasztságnak. A háború befejezését követően az agrárproletariátus részéről - amely részben a beígért föld reményében a legnagyobb arányban vett részt a népfelszabadító mozgalomban - egyre nagyobb volt az igény a mezőgazdasági tulajdonviszonyok megváltoztatására. Az új rezsimet élénken foglalkoztatta a földosztás kérdése, hiszen ez volt az ország egyik legégetőbb kérdése, amire mielőbb megfelelő választ kellett adni. A jugoszláv kommunista vezetés úgy tekintett a földosztásra, mint egy átmeneti fázisra: pillanatnyilag ugyan - a társadalom bizonyos kategóriáinak - magánkézbe adott mezőgazdasági földterületeket, de a végső cél - szovjet mintára - a mezőgazdaság teljes kollektivizálása volt.93 Az új Jugoszlávia agrárreformjára vonatkozó törvénytervezet 1945. augusztus elején már az AVNOJ Elnökég törvényhozó bizottságának asztalán volt, majd hamarosan az ideiglenes nemzetgyűlés elé került. A polgári ellenzék egyes képviselői - Milan Grol, Hinko Krizman, Jefto Pavic és dr. Budo Boskovic - a törvénytervezettel kapcsolatban megfogalmazták különvéleményüket, mely szerint a törvény meghozatala elhamarkodott és nem teljesen áttekintett. 91 Vukosavljevic, Sreten (1881-1960) egyetemi tanár, szociológus. 1945 márciusától a jugoszláv ideiglenes kormány telepítési minisztere. 92 Medojevic, Slobodan B.: Kolonizacija Crnogoraca u Vojvodinu 1945-1946 [online]. Matica, 2010. ősz. 4. sz. 360-361. h ttp:// www.maticacrnogorska.me/files/43/15%20slobodan%20medojevic.pdf 93 A. Sajti: i. m. 374-375. 49
