A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - III. Az államosítás és a vagyonelkobzás törvényi alapjai
választó 88,66%-a járult az urnákhoz: 90,48% a Népfrontra szavazott, míg 9,52% az ellenzékre. Az újvidéki Magyar Szó már 1945. november 13-ai számában közölte a vajdasági választások eredményét.44 Ezek szerint a Vajdaságban a szavazásra jogosultak 92,33%-a járult az urnákhoz: 85,46%-uk szavazott a Népfrontra, 14,54%-uk az ellenzékre. A Népparlament tartományi listájára szavazott 738 275 szavazó (80,65%), a névtelen urnára adta szavazatát 174 398 szavazó (19,35%). A hivatalos zentai adatok: > Város - szavazók száma: 21 380, leszavazott 18 622 (87,1%), nem szavazott 2758 (12,9%). A Népfront 13 435 (72%) - Rácz Vince 8844, Dusán Miladinov 4591 - a névtelen urna 5187 (28%) szavazatot kapott. A népi parlament tartományi listájára 11 946 szavazat, a névtelen urnába 6676 szavazat került. > Járás - szavazók száma: 38 139, leszavazott 35 680 (93,55%), nem szavazott 2459 (6,45%). A Népfront 23 144 (64,86%) - Radivoj Dragin 1 1 926, Mrdanov 11 218, névtelen urna 12 536 (35,14%) szavazatot kapott. A népi parlament tartományi listájára 20 569 szavazat, a névtelen urnába 15 111 szavazat került.45 > Az alkotmányozó nemzetgyűlésbe összesen 348 képviselő megválasztásra volt lehetőség a következő elosztásban: Szerbia 87, Horvátország 86, Szlovénia 29, Bosznia-Hercegovina 58, Macedónia 24, Montenegró 9, Vajdaság 41 és Koszovó 14 - megválasztott szövetségi képviselők közül 5-en voltak magyar nemzetiségűek. Az 150-es létszámú tartományi parlamentben 37-en voltak magyar nemzetiségűek.46 Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1945. november 29-én Belgrádban tartotta meg alakuló ülését, amelyen kihirdették a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság kikiáltásáról szóló deklarációt. Ezzel Jugoszláviában végérvényesen eltörölték a királyságot, és megtörtént a teljes kommunista hatalomátvétel. III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS ÉS A VAGYONELKOBZÁS TÖRVÉNYI ALAPJAI Az új Jugoszlávia kommunista vezetésének előre deklarált célja volt a jugoszláv társadalomban uralkodó tulajdonviszonyok radikális megváltoztatása. Ennek érdekében - már a háború idején - a jogalkotó szervek 1945. március 9-ét követően számos olyan jogszabályt hoztak, amelyekkel - közvetlenül vagy közvetve - a magán- és jogi személyektől vagyont koboztak el. Az elkobzott vagyont államosították, majd általános népi, állami vagy szövetkezeti tulajdonba ruházták át. Mindez azt szolgálta, hogy a jugoszláv szocialista pártállam különböző eljárásokkal megalapozza a szocialista 44 Magyar Szó, II. évf. 1945. november 13. 264. sz. 1. 45 Uo. 46 A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918-1947. Budapest, 2004, 365. 44
