A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - II. A választójog korlátozása Jugoszláviában az 1945-ben megtartott alkotmányozó nemzetgyűlés kapcsán
A választási kampány Tisza menti hangulatát jól illusztrálja az újvidéki Magyar Szó 1945. október 16-án napvilágot látott cikke: „Vasárnap a kora esti órákban tartották meg Szentán a városháza nagytermében a választási népgyűlést, amelyre hatalmas tömeg verődött össze. A zsúfolásig megtöltött termen kívül százával álltak az emberek, akik kiszorultak és abban reménykedtek, hogy részesei lehetnek a példátlanul lelkes manifesztációnak. Öregek és fiatalok, asszonyok és az ifjúság tömegei szorongtak egymáshoz zsúfolva, egyre fokozódó lelkesedéssel tüntetve. Ebben a hangulatban nyitotta meg a gyűlést Radivoj Dragin, az egyik szentai városi képviselőjelölt, akinek bevezető szavai után Dejan Ivackovics őrnagy a hadsereg nevében beszélt abból az alkalomból, hogy a Jugoszláv Hadsereg egy év előtt ezen a napon vonult be Szentára. Ezután Táborosi Mihály képviselőjelölt-helyettes a népgyűlés főszónoka beszélt. Bevezetőben a választás előkészületeivel foglalkozott, majd áttért a reakció munkájára:- A reakció nem elégszik meg azzal, hogy politikai téren igyekszik zavart kelteni - mondotta - hanem gazdasági téren igyekszik megnehezíteni az országépítő munkát. Szabotálással, spekulációval, fekete tőzsdézéssel, rosszhiszemű híresztelésekkel arra törekszenek ezek az elemek, hogy zavart támasszanak és ebből jogtalan anyagi előnyöket is szerezzenek. Korábban megelégedtek azzal, hogy kívülről igyekeztek rombolni, újabban azonban behúzódnak a Népfontba és belülről akarnak bomlasztani. Szükséges tehát, hogy kellő elővigyázatossággal figyeljük saját sorainkat és gondosan óvakodjunk minden bomlasztásától.- A reakció folytonosan hibákról beszél. Mi nem tagadjuk, [hogy] vannak hibák, amelyeken javítani kell, de ha hibákról beszélünk, országos jelentőségű sikerekről is szólnunk kell. Beszélünk [kell] arról is, [hogy] Vajdaság földművesei megművelték a földet akkor, amikor alig néhány kilométerre még folytak a harcok. Azóta az országban több ezer kilométer vasút épült, sok száz hidat is felépítettünk, rendbe hoztuk az utakat, hogy ezzel is lehetővé váljék az egyes országrészek összeköttetése és ellátása, s hogy élelmiszerekkel lássuk el azokat a vidékeket, amelyek lakosságát az éhhaláltól kell megmenteni. Teljes eredményt még nem értünk el, de hiszem, hogy hamarosan ez is sikerül. A nép összefogott, és a nép hatalmas ereje mutatkozik meg ebben a munkában. A nép erejére alapítjuk az országot és az építő munkát.- Szentán újabban a testvériség és egyenlőség gondolatának félreértésével, arányszámokat teremtenek és bizonyos kulcsszám szerint, a lakosság számarányának megfelelően osztják be a szükséges tisztségeket [a] közhivatalokban és mozgalmi vezetőségekben. A testvériség nem ezt jelenti. Nem arányszámokat kell teremteni és kulcsszámokat keresni, mert ez már magában véve bizonyos ellentéteket támaszt, hanem mindenki, aki arra érdemes nemzetiségre való tekintet nélkül kell, hogy érvényesüljön. A cél az, hogy a lakosság teljesen összeforrjon, a testvériség és egyenlőség nemcsak szóbeszéd legyen, mert ma itt Vajdaságban a magyarság olyan szabadságot élvezhet, amilyent soha azelőtt, magyar iskolák, egyesületek, magyar lap és összejövetelek gondoskodnak a magyarság kulturális neveléséről. A szónok ezután elmagyarázta a választások jelentőségét és azt, miért fontos éppen az, hogy a magyarok száz százalékban leadják szavazatukat. Vajdaság népe nem most 40
