A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - II. A választójog korlátozása Jugoszláviában az 1945-ben megtartott alkotmányozó nemzetgyűlés kapcsán
Jellemző volt - az ellenségesnek nyilvánított magyar szervezetek jellege alapján hogy a választójog megvonása különösen hátrányosan érintette az amúgy is vékonyka magyar értelmiségi réteget. A már említett esethez kapcsolódóan a választójogot Hosszú Aurél nyugalmazott horgosi tanítótól is megvonták. Hosszú Aurél tanító nagy tekintélynek örvendett a faluban. Huzamos ideig tartó pedagógusi tevékenysége mellett az 1913-ban létrejött önkéntes tűzoltótestület alapító tagja és parancsnoka is volt egyben. Panaszát a Járásbíróság 1945. október 10-én elvetette, így az egy hónappal később tartott választásokon nem vehetett részt. Választói jogát a bíróság csak 1946. augusztus 8-ai végzésével adta vissza, melynek indoklásába a következőt írták: „... a bizonyítékokból, amelyeket a panaszos benyújtott a következőket lehetett megállapítani: a megnevezett, mint a[z önkéntes] tűzoltó század parancsnoka, nem nyújtott semmiféle segítséget a megszálló magyar hadseregnek, hogy az önkéntes tűzoltó testületnek, mint társadalmi egyesületnek, nem volt politikai jellege, [valamint], hogy a megnevezett 1936-ban nyugállományba vonult, és mint ilyen, a gyermekeket nem taníthatta fasiszta szellemben.”33 1944 őszén a Tito partizánjai által végrehajtott atrocitásoknak számos délvidéki pap, lelkész esett áldozatul. Az ellenük foganatosított terror - igaz, már enyhébb formában, hiszen életük nem forgott veszélyben - a választások kapcsán is folytatódott. Ft. Fábry Jenő zentai plébánostól megvonták a választói jogot, mert a vádak szerint 1941 áprilisában a zentai nemzetőrök tisztségviselője volt. Ft. Fábry beterjesztett panaszában leírta, hogy nem volt a nemzetőrök tisztségviselője, és 1941 áprilisában tevékenységével a kialakult feszültség csillapításán és bajba került szerb polgártársai megsegítésén munkálkodott. A bíróság az ő esetében is csak 1946. augusztus 10-én hozott pozitív döntést. A bíróság magyarázata szerint „mivel a vádak, amelyek miatt annak idején megvonták a szavazati jogát, valótlannak bizonyultak”.34 A másik zentai plébánostól, ft. Péchy Bélától azzal a váddal vonták meg a szavazati jogot, hogy „prédikációiban a szerbek kiirtására ösztönözte a népet”. Ft. Péchy a panaszában azt bizonyította, hogy prédikációiban soha nem foglakozott politikával, csak a hittel, valamint hogy az emberek egymás közötti szeretetéről prédikált. Kiemelte, hogy 1941 és 1944 között szerb nemzetiségű polgártársain ott segített, ahol csak tudott. Név szerint megemlítette azokat, akiket megsegített, és állításainak igazolására tanúként zentai illetőségű, szerb nemzetiségű polgárokat nevezett meg. Mindezek ellenére választói jogát nem nyerte vissza még 1946-ban sem.35 Földi András zentai kereskedőtől azért vonták meg a választói jogot, mert a nyilaspárt kiemelkedő tagjának minősítették. A bíróság ezt a tényt arról a fényképről álla33 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1308/1945 - Hosszú Aurél horgosi lakos választójogának megvonási ügye. 34 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1317/1945 - Fábry Jenő zentai lakos választójogának megvonási ügye. 35 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. Vp. 1329/1945 - Péchy Béla zentai lakos választójogának megvonási ügye. 38
