A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Mellékletek
A TITOI JUGOSZLÁVIA KONSZOLIDÁCIÓJA (1945-1955) I. A szovjet Vörös Hadsereg és a jugoszláv partizánalakulatok 1944 októberében birtokukba vették a Vajdaság egész területét. A jugoszláv hatóságok 1944. október 20-a és 1945. február 15-e között a Bánátban és a Bácskában katonai közigazgatást vezettek be. Ezt követően életbe lépett a polgári közigazgatás, melynek megszervezése a Vajdaság területén működő népfelszabadító bizottságok ideiglenes szervezéséről és hatásköréről szóló határozat értelmében történt. A népbizottságokról szóló 1946-os általános szövetségi törvény alapján a népbizottságok államhatalmi szervek voltak. A Zentai Járási Népfelszabadító Bizottság alakuló közgyűlését 1945. február 9-én tartották meg. Az első rendes ülésen - 1945. február 20-án - megalakultak a járási népfelszabadító bizottság kertében működő ügyosztályok. A Zentai Városi Népfelszabadító Bizottság 1945. február 14-én alakult meg. A népbizottságok szervezeti beosztását 1946 és 1955 között - a jugoszláv közigazgatás fokozatos fejlődésével - törvények és rendeletek többször megváltoztatták. II. A II. világháborút követően - még a háború alatt, 1944 júniusában Vis szigetén megkötött Tito-Subasic-megállapodás értelmében - rendezni kellett Jugoszlávia államberendezésének kérdését. Az egyezmény részeként 1945. március 7-én megalakult a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia vegyes összetételű átmeneti kormánya. A háborút követően, az AVNOJIII. ülésén - melyet 1945. augusztus 7-e és 10-e között tartottak - a testület az ország ideiglenes nemzetgyűlésévé nyilvánította magát. Az ideiglenes nemzetgyűlés 1945. augusztus 10-én megszavazta a választói névjegyzékekről szóló törvényt, amely szerint választójoggal rendelkezett minden 18-ik életévét betöltött férfi és nő. A törvény rendelkezett arról is, hogy kiktől vonják meg a választói jogot, ezek közé tartoztak: a megszálló alakulatok tagjai és hazai kiszolgálói, azok, akik tevőlegesen harcoltak a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és szövetségesei ellen, a megszállók szolgálatában álló politikusok, katonák és rendőrök, valamint azok, akik bírósági ítéletek alapján elvesztették állampolgári jogaikat. A választói névjegyzékekről szóló törvény 4. szakasza értelmében a szerbiai népkormány 1945. augusztus 23-án rendeletet hozott azokról a szervezetekről, amelyeket ellenségesnek minősítettek, és amelyek tagjaitól szintén megvonták a választójogot. A rendelet magyar vonatkozású ellenséges szervezetnek nyilvánította a Nyilaskeresztes Pártot, az Imrédy-féle Magyar Megújulás Pártját, a Turáni Vadászokat, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséget és a Bánáti Magyar Közművelődési Szövetséget. A hatóságok mindent megtettek, hogy megvonják a szavazati jogot mindazoktól, akik a Népfront helyett a polgári ellenzékre adják le voksukat. A szavazatijog-meg- vonás esetében jogorvoslatért a járásbíróságokhoz folyamodhattak az érdekeltek, de a bíróságok csak az esetek elenyésző számában adtak igazat nekik: legtöbbször megerősítették a népbizottság által meghozott választójog-megvonást. 363
