A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - I. Közigazgatás szervezete Zentán és környékén 1945 és 1955 között - I. 1. A Zentai Járási Népbizottság 1945 és 1955 között
Bizottság további tagjai Miladinov Dusán, Vajda József, Krsic Sava, Dragin Radivoj, Savic Nenad, Szép István, Majlend Ferenc és Győré Imre lettek.8 A Járási Népfeiszabadító Bizottság első rendes ülését 1945. február 20-án tartotta meg, amelyen megalakították az egyes ügyosztályokat: 1. Belügyosztály, 2. Közoktatási Ügyosztály, 3. Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Ügyosztály, 4. Pénzügyosztály, 5. Népegészségügyi Ügyosztály, 6. Népjóléti Ügyosztály, 7. Építésügyi Ügyosztály, 8. Kereskedelmi és Iparügyi Osztály.9 A Zentai járás területén jelentkeztek nehézségek a népfelszabadító bizottságok megszervezése során, különösen egyes káderek személye volt problematikus. A Zentai Járási Népfelszabadító Bizottság 1945. május 18-án megtartott plénumán Mica Pejin - a bizottság kereskedelmi és iparügyi előadója - a következő éles hangú kritikát fogalmazta meg a gondokkal kapcsolatosan: „...Hatalmunk szerveinek valódiaknak kell lenniük, rajtuk keresztül kell érvényesülnie a népakaratnak, ezért akik a népellenes rezsimek kiszolgálói voltak, nem képviselhetik ma a népet, és nem teljesíthetik a nép igényeit. Az államapparátusnak meg kell felelnie a népnek, el kell távolítani [belőle] a lelketlen bürokratizmust, amely elnyomja a nép akaratát és kezdeményezését. Több alkalommal megállapítást nyert, hogy a járási bizottság nem támogatja kellőképpen a helyi bizottságokat. Ez a helyzet eddig nem javult. Nem volt kellő rálátásunk a járásban [működő] helyi bizottságokra. A magyarkanizsai titkár Ljotic-szimpatizáns volt, a horgosi titkár pedig Bánátban a szerb fasizmus [sic!] szolgálatában állt. Adán a bizottság alelnöke a megszállás során a magyar fasiszta bizottság tagja volt. Ezek az emberek beférkőztek a bizottságokba, és munkájukkal csak a néphatalom kárára voltak. A bizottság a nép politikai képviselője kell hogy legyen. Nem történhet meg az, ami Horgoson, hogy az egyetlen földműves, aki a bizottság elnöke, bürokrata tisztviselőkkel van körülvéve, akiket a soviniszta beállítottságú emberek támogatnak. A magyarokkal szembeni soviniszta hozzáállás oda vezetett, hogy a megfélemlített magyar nép nem mer a konferenciákra jönni. A milícia, ahová beférkőztek a naplopó és lecsúszott elemek, elverték azt a fiatalt - a járási USAOJ tagját - aki, véletlenül elővette a harmonikáját akkor, amikor a magyar fasiszták 1941-es áldozatainak temetése volt. Ugyanaz történt Moholon is május 1-jén, amikor a becsületes népek szolidaritási küzdelmét ünnepelték, [hogy] a népi milícia letartóztatott 15 magyart azzal a váddal, hogy „tűzharcosok”, és véresre verték őket, egyiküknek még a fülét is leharapták. Ha ezek az emberek bűnösek, akkor létezik hadbíróság, fel kell őket jelenteni és megbüntetik őket, de önkényesen senki sem cselekedhet, mert ez anarchiához vezet - és a bizottság minderre rábólintott. [...] A lakosság egyáltalán nincs biztonságban. A milícia, amelynek védelmeznie kellene a lakosságot, pont az ellenkezőjét teszi. A tanyákon a katonaszökevények bandái rabolnak és gyilkolnak. 8 TLZ, F. 132 Zentai Járási Népbizottság. 1.1. köt. Közgyűlési jegyzőkönyvek: 1945. február 9-ei alakuló ülés jegyzőkönyve. Idézi Katona 1979, 22. 9 TLZ, F. 132 Zentai Járási Népbizottság. 1.1. köt. Közgyűlési jegyzőkönyvek: 1945. február 20-ei ülés jegyzőkönyve. Idézi Katona 1979, 22-23. 27
