A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)

A. Sajti Enikő: A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után

végéig 587 bejelentés érkezett, a jelentések „nagy része az ott szolgálatot teljesítő és kiutasított tisztviselők hátrahagyott berendezési tárgyairól szól. Ezenkívül természetesen nagy értéket képviselő mezőgazdasági ingatlan, ház és egyéb vagyon szerepel a bejelentésekben”.336 A kisajátítások nem kímélték a magyar alapítványi vagyonokat sem, így például a nagybecskereki Messinger Karolin magyar Iskolaház Alapítványt sem, amelynek a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség volt a kezelője.337

A külföldi vagyonok megcsapolását szolgálta a jugoszláv kormány 1946. június 21- ei rendelete is, amely előírta, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság területén a jövőben csak névre szóló részvényeket szabad kibocsátani, a korábban kibocsátott, bemutatóra szóló jugoszláv részvényeket pedig névre szóló részvényekké kell átalakítani. A külföldön lévő, bemutatóra szóló jugoszláv részvényeket a rendelet értelmében hat hónapon belül a JSZNK külképviseleteinél, illetőleg a külképviseletek által kijelölt letéti helyeken kellett letétbe helyezni. A beszolgáltatott részvényeket a jugoszláv külképviseletek a határidő lejártától számított egy hónapon belül voltak kötelesek a jugoszláv állami jelzálogbanknak megküldeni, az átalakításra pedig a rendelet további 5 hónapi határidőt szabott. A be nem szolgáltatott részvények automatikusan a jugoszláv államra szálltak.

E rendelet magyarországi végrehajtása kapcsán a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete úgy döntött, hogy a letétbe helyezést a magyarországi pénzintézetek „a káros jogkövetkezmények elkerülése érdekében” foganatosítani fogják, de a letétbe helyezési kötelezettség teljesítését vagy nem teljesítését az érdekeltek szabad elhatározására bízták. A Magyar Nemzeti Bank a részvények kiküldéséhez szükséges devizajogi engedélyt megadta, de azt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a beszolgáltatok a kivitt részvények helyébe kiállítandó névre szóló részvények behozatalát öt hónapon belül igazolni kötelesek. A jugoszláv fél jóval a határidő lejárta után sem küldte meg a tulajdonosoknak az átalakított, névre szóló részvényeket. A külügyminisztérium, a pénzügyminiszter javaslatára 1948. szeptember 16-án jegyzékben kérte a jugoszláv kormányt, tájékoztassa őket a késedelem okáról, illetve késedelem nélkül szolgáltassák vissza a névre szóló részvényeket birtokosaiknak. Belgrád azzal próbálta a helyzetet magyarázni, hogy „még nem fejeződött be a deponált részvények regisztrálása”. Két évvel a jugoszláv rendelet végrehajtási határidejének lejárta után a pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetője keserűen állapította meg: „nem tételezem fel, hogy újabb diplomáciai jegyzék előbbre vinné az ügyet. A kérdést a Jugoszláviával szemben fennálló egyéb rendezetlen pénzügyi problémákkal együtt nyilvántartom.”338

336 MOL KÜM XIX-J-1-j-Jugoszlávia - 23/g-269/1948. 27. doboz. A szomszédos államokból átköltözött személyek, valamint vagyonuk és károsodásuk nyilvántartásba vételét a magyar kormány először 1945 őszén rendelte el (8150/1945. sz. ME. rendelet). A jelentkezési kötelezettség érintette az 1938. január 1 -je után a trianoni Magyarország területére bármely okból átköltözött személyeket, illetve vagyonuk és az őket ért károk összeírását, amelynek elmulasztásához jogkövetkezményeket fűzött. Az érintettek részletező adatlapot töltöttek ki, amelyeket a Központi Statisztika Hivatal számára kellett megküldeniük. G. Vass István szerk.: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei. 1944. december 23. - 1947. május 31. Budapest, 2003, Magyar Országos Levéltár, 444. A rendelet a Magyar Közlöny 1945. szeptember 20-ai, 131. számában jelent meg.

337 MÓL KÜM XIX-J-l-k-17/d-122 627/1948., 126 716/1948., 129 605/1948. 17. doboz.

338 MOL KÜM XIX-J-1 -k-Jugoszlávia-23/g - 43 993/4-1948. 39. doboz.

144