A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XI. A jugoszláv gazdaság fejlődése 1947 és 1952 között: a termelő parasztszövetkezetektől a földműves-szövetkezetekig
Egy példa. Tegyük fel, hogy egy hold föld után a szövetkezet a földes tagjának 4000289 dinár földbérletet fizet, s a szövetkezet fizeti az adót. Mondjuk, egy holdra az adó 4 000 dinár. Ha a földnélküli földet bérelne bármely magánparaszttól a faluban és vállalná az adót is, 8 000 dinár földbérletet fizetne. De mivel a szövetkezetben 4000 dinár a földbérlet - ő is ennyit fizet - így a földnélküli tag a házi majorsággal együtt - ha 1 hold - a 4000 dinárt is megkapja. Ezzel a megállapítással azonban nem akarunk semmilyen szövetkezetét befolyásolni, hogy így vagy úgy rendezzék a viszonyt a földnélküliekkel, vagy a földesekkel, ez csak egy megállapítás, amely elgondolkodtató. A földbérletet leginkább természetben, de van olyan szövetkezet, amelyben pénzben fizetik. Az óbecsei Becejacban egy hold földbérlete 3 500 dinár, a Backa szövetkezetben pedig 3 900 dinár azzal, hogy a szövetkezet fizeti az adót. Egyes szövetkezetekben, mint például a topolyai Dózsa Györgyben, a tagok belátták, hogy a házi majorságoknak, illetve a kint hagyott földnek a megmunkálására nem érdemes lovat tartani, ezért úgy határoztak, hogy a tehén és más jószágok etetésére, közös megegyezéssel, herével vetik be a házi majorságok egy részét, mégpedig úgy, hogy ezt a herét egy tagban vetik, és minden tag megkapja megillető részét. Viszont vannak szövetkezetek, amelyekben a tagok már eddig is több lovat vásároltak, noha a lótartás megemészti azt a kis gazdaságot.”290 A Zentai járás szövetkezeteinek helyzetéről 1954 áprilisában - egy évvel a rendelet megjelenést követően - a következőket nyilatkozták az illetékesek rámutatva a rendelet értelmében lezajlott folyamatokra: „A szövetkezetek zentai járási szövetségének évi közgyűlésén Molnár G. József, a szövetség elnöke és Zivan Cvejic, igazgató beszámolójában a szövetség és a szövetkezetek tavalyi munkájával és a mezőgazdaság időszerű kérdéseivel foglalkozott. Elmondták, hogy a járási szövetség tavaly is segített a szövetkezeteknek több időszerű kérdés megoldásában. Különösen segített az átszervezésben, a mezőgazdasági gépek, tenyészállatok beszerzésében és a termékek értékesítésében. A járásban tíz földműves- és 25 termelő szövetkezet működött, 11 termelő szövetkezetei átszerveztek, 11-et felszámoltak, három szövetkezetből pedig csak néhány tag lépett ki. A szövetkezetek felszámolásának többféle oka volt. A 8 és fél ezer szövetkezeti tag közül csak 3755 volt munkaképes. A tagok 56 százaléka tehát nem dolgozott. A nem dolgozó tagok jórészt szociális segélyt kaptak a szövetkezettől. Átszervezéskor ezek kiléptek, magukkal vitték földjüket és felszerelésüket. Ajárás termelőszövetkezeteinekjelenleg 14 000 hold földjük van. A szövetkezeteknek az utóbbi időben teremtett vagyona több mint 200 millió dinár. Az átszervezett szövetkezetek életképesek, és jóval komolyabban gazdálkodnak, mint azelőtt. A beszámoló foglalkozott a földműves-szövetkezetek helyzetével és az időszerű kérdéseikkel is. Megemlítette, hogy ezeknek eddigi munkája nem felel meg a szocialista 289 A hivatalos árfolyam szerint 1953-ban 1 USA-dollár 300 jugoszláv dinárt ért. 290 A földbérlet, az öregségi nyugdíj, meg a házi majorság. Az átszervezés némely kérdéséről. Magyar Szó, X. évf. 1953. május 31. 148. (2637.) sz. 1. 118
