A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - X. Összeütközés Sztálinnal és a Tájékoztató Irodával 1948–49-ben
„A JKP Központi Bizottságához továbbra is nagy tömegben érkeznek az üdvözlő táviratok, amelyekben párttagok és párton kívüliek elkeseredetten tiltakoznak a Tájékoztató Iroda igazságtalan és alaptalan vádjai ellen. A többi között a zentai járási pártbizottság plenáris üléséről is táviratot intéztek a Központi Bizottsághoz. Elkeseredéssel visszautasítják a Hebrang és 2ujovic rágalmain alapuló képtelen vádakat és megállapítják: Pártunk és Központi Bizottságunk a Bolsevik Párt, a Szovjet Szövetség és a Szovjet Hadsereg iránti szeretetben és hűségben nevelt bennünket. Annál inkább elkeserítenek bennünket a Bolsevik Párt Központi Bizottságának vádjai. Különösen alaptalan és helytelen állítás, hogy a Központi Bizottságunk nacionalista politikát folytat. Ezt az állítást teljesen megdönti a szerbek, magyarok és más nemzeti kisebbségek testvérisége és egysége járásunkban. Hála Központi Bizottságunk bölcs vezetőségének, a mi állásfoglalásunk továbbra is helyes marad a szomszédos és testvéri kommunista pártok iránt. A rágalmak nem ingathatnak meg bennünket meggyőződésünkben, hogy Pártunk és Központi Bizottságunk politikája helyes, és célra vezető.”266 A szovjet és a jugoszláv pártvezetőség pengeváltása nem maradt visszhang nélkül a jugoszláv pártberkekben: már a meghirdetett V. kongresszus előtt is gyakran előforduló téma volt ez a pártbizottságok ülésein. 1948. július 9-én Zentán megtartották a három szomszédos járás - Topolya, Törökkanizsa és Zenta - járási pártszervezeteinek együttes ülését. Az ülésen áttanulmányozták a szovjet és a jugoszláv pártvezetőségek közötti levélváltást, valamint a Tájékoztató Iroda határozatát. Az ezt követő vita után Sóti Pál, a vajdasági Tartományi Bizottság tagja, a következőket mondta: „Ezeket az iratokat át kell dolgozni minden pártszervezetben. [... ] Mindenki számára ismeretes, hogy szervezeteinkben bírálattal és önbírálattal [folytatjuk a] harcot. El kell különíteni a dolgokat a lényeges kérdésektől, és megnézni, hogy a bírálat, amelyet a rágalmazásban megfogalmaztak, segített-e Pártunkon. Mi úgy láttuk, hogy ez a bírálat nem volt elvtársi. Helyes az elvtársak [azon] meglátása, hogy az SZK(b)P miért nem hozta elő már korábban megjegyzéseit, amelyeket a most [megfogalmazott] vádakban felhoznak ellenünk. A SZK(b)P-nek már korábban rá kellett volna mutatni hibáinkra, ha voltak. [... ] Senki sem kényszeríthet rá bennünket olyan beismerésre, hogy a Vörös Hadsereg szabadított fel bennünket, mert ezt a tényt ismeri az egész világ. Amikor a Vörös Hadsereg megérkezett, nekünk már hatalmas, [jól] szervezett és felszerelt hadseregünk volt, hatalmas felszabadított területek voltak a népfelszabadító bizottságok hatalma alatt. Tény az is, hogy nem a Vörös Hadsereg segítette hatalomra Pártunkat, mert nekünk már a megszállt területeken is meglehetősen erős pártszervezeteink működtek. Nem ismerhetjük el azt, amit a vádakban követelnek tőlünk, és ami nem felel meg az igazságnak. [... ] Ami a demokrácia [kérdését] illeti: egy pártba nem lehet demokráciát bevezetni, ha az emberek nem tudnak élni vele. Ez az oka annak, hogy nálunk az embereket nem választották meg. Pártunkban sok fiatal tag van, és ők nem tudnák irányítani Pártunkat, ha vezetővé válnának. Akik most irányítják Pártunkat, a 266 A vajdasági magyarok visszautasítják a nacionalista elhajlás vádját. Magyar Szó, V. évi 1948. július 5. 159. (1096.) sz. 1. 109
