A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - X. Összeütközés Sztálinnal és a Tájékoztató Irodával 1948–49-ben
vezetőségéhez intézett válaszlevelet. Ebben a vádak cáfolása mellett hangsúlyozták, hogy alapvetően a két párt másként értelmezi a szocialista országok közötti viszonyokat, hogy a szocializmus építésének sajátos feltételei vannak az egyes országokban, és hogy a szocialista országok közötti együttműködés során elengedhetetlen a függetlenség és az egyenjogúság kölcsönös tiszteletben tartása.258 A megfogalmazott válasszal Andrija Hebrang259 - aki gazdasági miniszteri minőségében 1945-ben megkötötte, az ekkor már jugoszláv szempontból hátrányosnak minősített szovjet-jugoszláv gazdasági megállapodásokat260 - és Sreten Zujovic261 KB-tag nem értett egyet. Hamarosan mindkettőjüket - mivel kapcsolatokat ápoltak a belgrádi szovjet nagykövetséggel - kizárták a pártból,262 és letartóztatták őket. Hebrang - aki egyébként Tito esetleges bukása esetén Sztálin jelöltje volt a JKP élére - a hivatalos verzió szerint 1949. június 11-én öngyilkosságot követett el a börtönben, ahol őrizték. A JKP vezetőségéhez 1948. május elején újabb levél érkezett. A korábbi vádak megismétlése mellett a SZK(b)P KB ebben már elvitatta a JKP-nek és jugoszláv népeknek a népfelszabadító háborúban és az ország felszabadításban szerzett érdemeit. A szovjetek továbbá követelték, hogy a felmerült vitás kérdéseket a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának legközelebbi összejövetelén vitassák meg. A JKP vezetősége ezt elvetette, és elzárkózott képviselőinek kiküldésétől a Tájékoztató Iroda tanácskozására. A SZK(b)P KB ezt követően is folytatta a „levélháborút”: május 22-én újabb levél érkezett a jugoszlávokhoz, amelyben keményen bírálták a JKP KB-t, mert visszautasította képviselőinek elküldését a Tájékoztató Iroda összejövetelére. Ezt az álláspontot a jugoszláv vezetésnek a „nacionalizmus pozíciójára való áttéréseként” értékelték. Közölték, hogy a JKP-ben uralkodó állapotokat mindenképpen megtárgyalják tekintet nélkül arra, hogy annak ott lesznek a képviselői vagy sem.263 Ilyen körülmények között a JKP KB 1948. május 20-án döntött arról, hogy 1948. július 21-re összehívják a párt V. kongresszusát. A sajtóban a következő tájékoztató jelent meg: „Jugoszlávia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1948. május 20-ai ülésén elhatározta: I. 1948. július 21-éré összehívják Belgrádba a JKP V. kongresszusát. 258 Colakovic: i. m. 488. 259 Hebrang, Andrija (1899-1949) horvát származású jugoszláv forradalmár, politikus. 260 Colakovic: i. m. 486. 261 Zujovic, Sreten (1899-1976) szerb származású jugoszláv forradalmár, politikus. 262 Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Hebrang Andrija és Zujovic Sreten kizárásáról Jugoszlávia Kommunista Pártjából. Magyar Szó, V. évf. 1948. július 1. 156. (1093.) sz. 2. 263 Colakovic: i. m. 489-491. 107
