Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Áldozatok

A feljelentés alapján a háborús bűncselekményeket kivizsgáló tartományi bi­zottság Forró Lajost háborús bűnösnek nyilvánította, az általa elkövetett cselek­ményeket pedig a háborús bűnök I. csoportjába, a magyar hadsereg bevonulása során elkövetett bűncselekmények közé sorolta: „...Részt vett 1941 áprilisában a szerbek verésében. A verésekben éjjel vett részt oly mó­don, hogy az áldozatokat külön helyiségbe vezette, és ott összeverte őket. Boro Lisic martonosi [lakost] ugyancsak verte, taposta és összeverte. ”m A Martonosi Népfelszabadító Bizottság 1945. október 19-ei keltezésű jelenté­sében, amelyben az 1944 novemberében likvidált személyek névsorát közli a tar­tományi bizottsággal, Forró Lajos neve mellett az áll, hogy kém volt.304 305 306 Arra azon­ban semmilyen utalás nincs, hogy az állítólagos kémtevékenység miben merült ki, hogy azt ki ellen, illetve kinek a javára és mikor folytatta. Forró Lajos háború során tanúsított valós magatartására fia - akinek még hosszú éveken keresztül viselnie kellett a „háborús bűnös fia” megbélyegzést - 1998-ban így emlékezett vissza: „...Az édesapám nem volt semmilyen pártnak a tagja, nem vett részt sem szervezetben, de még szervezkedésben sem, amely a szerbség ellen irányult 1941 és 1944 között. Jól emlékszem arra is, hogy édesanyám sokszor a kezébe vette a hentesüzlet adóskönyvét, és sűrűn felolvasta mindazon szerb családok névsorát, akiknek hentesárut adott hitelbe az édesapám, hogy tudjanak csomagot küldeni azoknak a hozzátartozóiknak, akik Sárvá­ron voltak kényszermunkán. Édesanyám többször mondta az apámnak, hogy miért nem kéri meg az adósságot - hiszen akkor megvolt rá a mód -, de ő mindig azt mond­ta: hagyni kell szegényeket, majd megadják, ha módjuk lesz. Hát megadták neki az adó­sok hozzátartozói és az életével fizetett; ez illett az erkölcsükhöz. Természetesen soha nem kaptuk meg a tartozásokat ezektől a szerb családoktól, és sajnos egy sem akadt közöttük, aki próbálta volna megvédeni az édesapámat, hogy ne verjék olyan kegyetlenül, ahogyan azt tették - még nekem is megmutatta a nyomait - a községháza pincéjében, vagyis a pince fölötti helyiségben, amely most esketések és ban­kettek helyszíne. Talán volt olyan is, aki ezzel a gyalázatos tettel hálálta meg a segítséget. Ezek a dolgok azok, amelyeket nem lehet elfelejteni, megérteni pedig még úgy sem.’’m 64 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a független szerbiai igazságszolgáltatás kimondja: Forró Lajos bűntelenül halt meg, és hogy életét törvénytelenül, igaz­304 VL. F. 183. Kút.: 541. 1944-1948. Mesta: KOtíM. Martonos. Spisak zlocinaca srez Senta, mesno povere- nistvo Martonos, grupa I. Redni broj: 10. 305 VL. F. 183. Kút.: 503. 1945: 218-429. Broj: 303. 306 Forró 2007. 102. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom