Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
„...Férjemet 1944 októberében, közvetlenül a felszabadulást290 követően, a hatóságok beidézték, majd erőszakkal elhurcolták, és ettől a naptól fogva nem jelentkezett és nem adott életjelt magáról.’’29' A holttá nyilvánítási eljárás szabályai szerint az illetékes közigazgatási szerv - a Martonosi Községi Népbizottság Általános Ügyosztálya - bizonylatot állított ki, amelyben a számukra ismert adatokat közölték Forró Lajos sorsáról. (31. dokumentum) Az 1959. október 26-án kiállított iratból csupán annyi tűnik ki, hogy Forró 1944-ig martonosi lakos volt, de azóta a hatóság számára ismeretlen helyen tartózkodik.292 A tények ismeretében megállapítható, hogy ezzel az irattal a helyi hatóság - enyhén szólva - félrevezette a bíróságot, hiszen számukra nyilvánvaló volt, hogy Forrót 1944 novemberében likvidálták. A holttá nyilvánítási eljárás szabályai szerint a kérvényezőnek legalább két tanú felvonultatásával kellett igazolnia állítását. A tanúk a bíróság előtt elmondták, hogy mit tudnak az eltűnt személy sorsáról. A Forró-ügyben Horváth István bíró 1960. október 15-én hallgatta meg a tanúkat. Serédi János 56 éves tanú kijelentette, hogy Forró Lajos martonosi lakos volt 1944-ig. Ismeretei szerint ezt követően a néphatalmi szervek elhurcolták, aminek következtében eltűnt, azóta nem hallott semmit felőle.293 Sörös Bálint szintén 56 éves tanú a jegyzőkönyv tanúsága szerint érdemileg mást nem fűzött hozzá Serédi vallomásához, de mindenben megerősítette azt. Elmondta, hogy Forróval szomszédok voltak, és a szovjetek bevonulását követően még két hétig látta őt, de ezt követően szomszédja eltűnt, és tudomása szerint azóta sem jelentkezett.294 A beterjesztett iratok és tanúvallomások alapján, a törvényben előírt határidő leteltét követően a magyarkanizsai bíróság 1961. március 2-án végzést hozott Forró Lajos holttá nyilvánítási ügyében. A bíróság a végzésben megállapította, hogy Forró Lajos a II. világháború során eltűnt. Sorsáról ugyan semmi megbízhatót nem lehet tudni, de családja és hozzátartozói feltételezik, hogy meghalt. A végzés leszögezi, hogy Forró Lajos minden bizonnyal életét vesztette, azonban a haláleset időpontja - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - pontosan nem állapítható meg. Ezért a haláleset idejét - a hatályos törvény295 ér290 Az ügyiratban ez a kifejezés szerepel, ami alatt 1944. október 8-át kell érteni, amikor a szovjet csapatok elérték Martonost. 291 TLZ. F. 687. Községi Bíróság, Magyarkanizsa. R. 132/1960. Forró Lajos holttá nyilvánítási ügye, 4. sz. ügyirat. 292 TLZ. F. 687. Községi Bíróság, Magyarkanizsa. R. 132/1960. Forró Lajos holttá nyilvánítási ügye, 1. sz. ügyirat. 293 TLZ. F. 687. Községi Bíróság, Magyarkanizsa. R. 132/1960. Forró Lajos holttá nyilvánítási ügye. 294 TLZ. F. 687. Községi Bíróság, Magyarkanizsa. R. 132/1960. Forró Lajos holttá nyilvánítási ügye, 1960. október 15-ei keltezésű jegyzőkönyv. 295 Zakón o proglasenju nestalih lica za urnrla i dokazivanje smrti. Sluzbeni list, FNRJ 24/1952. 89
