Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Molnár Tibor: Az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokra vonatkozó iratok a Zentai Történelmi Levéltár fondjaiban

Hasonló módon, a már felsorolt ügyosztályokkal szerveződtek meg a városi - Zenta esetében1* - és a helyi - Magyarkanizsa, Horgos és Martonos esetében - népfelszabadító bizottságok is. Az egyes ügyosztályokon belül alosztályok alakultak, így a belügyosztály berkeiben a bűnügyi alosztály. A magyarkanizsai Bűnügyi Alosztály a későbbiekben jelentős szerepet játszott az 1944 őszén eltűnt személyek nyilvántartásba vételében.

Az 1944-ben eltűnt személyekkel kapcsolatosan a Szabadkai Körzeti Népfelszabadító Bizottság 1945. április 30-ai keltezésű, 42/1945-ös számú bizalmas átiratával fordult a területén működő városi és járási bizottságokhoz (1. dokumentum):

„...A [Demokratikus] Föderatív Jugoszlávia kormányának Elnökségben [működő] bizottság rendkívüli ellenőrzésétől kapott szóbeli utasítás [alapján] utasítjuk [Önöket], hogy a felszabadulást követően napjainkig eltűnt személyek kapcsán érkező panaszokat a következő ismérvekre vonatkozóan kell meghallgatni:

Az eltűntre vonatkozóan: személyi adatok, arra vonatkozó adatok, hogy milyen körülmények között tűnt el, tartóztatták le vagy végezték ki, ki hajtotta végre a letartóztatást vagy a kivégzést, az esemény pontos dátuma, az eltűnt lakhelye és pontos lakcíme. A jegyzőkönyvi bejelentések felvételével egy külön hivatalnokot kell megbízni. Az eltűnt személyeket csak leszármazottak, vagy rokonok jelenthetik be, ha ilyenek nincsenek, akkor a közvetlen szomszédok.

Az adatokat össze kell gyűjteni a területükön lévő helyi bizottságoktól, és megküldeni hivatkozással az iktatószámúnkra.”18 19

A rendelkezésre legkorábban a Magyarkanizsai Népfelszabadító Bizottság Bűnügyi Alosztálya reagált: 1945. május 24-ei, 189/1945-ös iktatószámú átiratukban közlik, hogy a Törökbecsei Népfelszabadító Bizottság jelezte Vajda Miklós holttestének megtalálását a Tiszában. Egyben utaltak rá, hogy az adorjáni Vajda Miklós eltűnésével kapcsolatosan - a rendelet alapján, amit a magyarkanizsai bizottság széles körben nyilvánosságra hozott - édesanyja már 1945. május 14-én bejelentést tett.20

A Zentai Járási Népfelszabadító Bizottság 1945. május 28-án azzal a kérdéssel fordul a Szabadkai Körzeti Népfelszabadító Bizottsághoz, hogy az eltűnt személyek bejelentését ki kell-e hirdetni. Választ a Belügyosztály adott:

„...A Biz[almas]. 32/1945 számú, az eltűnt személyek bejelentésével kapcsolatos, [átiratunkkal] pontos utasításokat adtunk. Az átiratból szándékosan hagytuk ki, hogy ezt nyíl18 Bővebben lásd: Katona 1979. 32-34.

19 TLZ. F. 132. Járási Népbizottság, Zenta. Elnökség, Biz[almas]. 42/1945.

20 TLZ. F. 132. Járási Népbizottság, Zenta. Elnökség, Bizjalmas]. 42/1945. (Vajda Miklós ügyét részletesen lásd a róla szóló fejezetben.)

20