Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Dokumentumgyűjtemény
denki elkezdte áron alul árulni ingóságait, sok mindent szét is húztak. Miután háztartási felszerelés nélkül maradtak, egy napon a csendőrség és a katonaság - 10-12 fős csoportokban, puskára tűzött szuronnyal - megkezdte összeszedni ezeket a családokat. A telepesek mellett számos őshonos családot is kiűztek otthonaikból. Nem ismertek kegyelmet a betegekkel szemben sem, az ágyból keltették fel őket, mint Mastilovic Jovan esetében, aki több éve tehetetlenül, bénán feküdt. Amint az kitudódott, őt is táborba irányították. Ezeket a családokat bezárták egy házba, és itt motozták őket. 300 dináron kívül, amit meghagytak nekik, az összes pénzt elvették tőlük. Miután néhány napig itt tartották őket, megparancsolták a többi szerbeknek, akiknek kocsijuk, lovuk volt, hogy fuvarozzák ezeket a szerencsétlen családokat. Egy esős napon az egész karaván megindult a faluból ezzel a néppel. Azonban csak Magyarkanizsáig vitték őket, innen pedig ismeretlen okok miatt visszafordították őket. Amikor ezek a családok hazaérkeztek, sokan puszta tűzhelyre tértek vissza, mert a magyarok időközben széthúzták az ottmaradt ingóságokat. 1941 áprilisában a hatalom kidoboltatta, hogy ...................564 bemenni, ha n yitva van az ablak, úgy, hogy az utcán nem hallatszhat a beszédünk. A szerb népiskola előtt lerombolták a tanítók emlékművét, valamint Szent Száva képét. A szerb olvasókörből elvitték az összes könyvet, így az olvasókör könyvek nélkül maradt. A Sokol Otthont teljesen kirabolták, és leventeotthonná alakították. A megszállók bevonulását követően bevonták a szerbek iparengedélyeit, és bezáratták a szerbek üzleteit, amelyek 3,5 évig zárva voltak. A köztiszteletben álló szerbeket, szám szerint 70 főt, táborba vitték, ahol 9 hónapot töltöttek. A táborból való visszatérést követően ezek az emberek rendőri megfigyelés alá kerültek, és a megszállás teljes ideje alatt hetente jelentkezniük kellett a rendőrségen. Gyakran éjjel vagy a nap bármely szakában behatoltak a szerb házakba, és átkutatták azokat. Már az első napokban a helybéliek jelentették a katonaságnak, hogy a pravoszláv templomban csetnikek bujkálnak, és hogy rejtegetett fegyver van ott. Ekkor a templomot átkutatták, még a padlólapokat is felemelték, de természetesen semmi gyanúsat nem találtak. Ez alkalommal a tiszt, aki a kutatást vezette, megparancsolta, hogy az istentisztelet kezdetekor és végekor el kell énekelni a magyar himnuszt. 1943. április 20-án váratlanul összegyűjtötték szinte az összes szerbet, és munkára hurcolták őket. Később az itt maradt szerbeket is elvitték: egyeseket munkára, másokat Németországba, ahol a saját egyenruhájukba öltöztették őket. 1944 májusában összegyűjtötték a 16-20 éves fiúgyermekeket, és Németországba vitték őket. 564 Ez a rész olvashatatlan az iratban. 207
