Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Molnár Tibor: Az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokra vonatkozó iratok a Zentai Történelmi Levéltár fondjaiban
A magyarkanizsai Népfelszabadító Bizottság 1944. október 8-án tartotta meg alakuló ülését, amelyen elnökké Aleksandar Taticot választották, aki a királyi Jugoszlávia idején a város főjegyzője volt. A bizottság további tagjai Ljuba Radivojev, Jefta Petrovic, Milan Bakalic, Pavle Berci, Jovan Letic, Milan Bogosavljev, Luka Bogosavljev, Sava Grubin, Joca Birosev, Ognjen Socin és Filip Kordován voltak.9 A nevekből egyértelműen kitűnik, hogy a bizottság összetétele távolról sem tükrözte a lakosság nemzeti összetételét.10 11 Hasonló volt a helyzet Horgoson és Martonoson is. A legfelsőbb jugoszláv vezetés 1944. október közepén indokoltnak látta, hogy a Bánát, a Bácska és a Drávaszög területén katonai közigazgatást vezessen be. A katonai közigazgatás bevezetése azt jelentette, hogy a hatalom teljes egészében a hadsereg ellenőrzése alá került, a „civil” hatalmat képviselő népfelszabadító bizottságoknak csupán tanácsadói szerep jutott, illetve végrehajtották a katonai szervek parancsait, utasításait. Az igazságszolgáltatást a hadbíróságok látták el. A katonai közigazgatás működését ideiglenes jeliegűre tervezték, időtartamát az ország területe teljes felszabadulásának időpontjáig maximalizálták." A katonai közigazgatás időszaka adott lehetőséget arra is, hogy a kommunis ta hatalom leszámoljon politikai ellenfeleivel, illetve, hogy karöltve akár a királypárti elemekkel is, elégtételt vegyen a nemzeti kisebbségeken - elsősorban a németeken és a magyarokon - az 1941 és 1944 között elszenvedett valós és vélt sérelmek miatt. A katonai közigazgatás időszaka - 1944. október 20-a és 1945. február 15-e között - lehetővé tette, hogy a népfelszabadító bizottságok szervezetileg kiteljesedjenek, káderekben megerősödjenek, és így alkalmassá váljanak a rájuk háruló valamennyi közigazgatási és politikai feladat ellátására. A polgári közigazgatás hathatós megszervezése érdekében a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság 1945. február 7-én megalkotta a Vajdaság területén működő népfelszabadító bizottságok ideiglenes szervezéséről és hatásköréről szóló határozatot.12 A határozat értelmében 1945. február 9-én Zentán megtartották a Zentai Járási Népfelszabadító Bizottság alakuló közgyűlését. A gyűlésen a zentai Népfelszabadító Bizottság képviselői mellett részt vettek az adai, a horgosi, a magyarkani9 TLZ. F. 115. Községi Népbizottság, Magyarkanizsa. 1. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1944-1949: 1944. október 8-i ülés jegyzőkönyve. 10 Az 1944. november 18-án a Zentai Városparancsnokság által összeállított jelentés szerint Magyar- kanizsának 1941-ben 1800 szerb és 17 500 magyar lakosa volt, 1944 őszén pedig 900 szerb és 17 280 magyar élt itt. Bővebben lásd Molnár 2011. 24. számú dokumentum, 110-112. 11 Bővebben lásd: Molnár 2011. 5-21. 12 Ociluka o privremenoj organizaciji i delokrugu vada narodnooslobodilackih odbora na teritoriji Vojvodina. Sluzbeni list Vojvodine, 1/1945. 18
