Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Áldozatok
MAGYARKANIZSA VESZTESÉGE Magyarkanizsa lakossága szintén megszenvedte az 1944-es impériumváltást. Az eddigi kutatások a városban 51 likvidált áldozatot tudtak azonosítani, ebből 35 helybéli, 12 oromhegyesi, 3 tóthfalusi, 1 pedig oromi illetőségű. A nem helyieket vagy berendelték Magyarkanizsára kihallgatásra, vagy egyszerűen néhány partizán lovas kocsival begyűjtötte őket. Tari János plébános - aki 1944-ben Tóthfaluban káplánkodott - emlékei szerint a tóthfalusi Szabó Dénes plébánost október 25-én vagy 26-án kocsival vitte Magyarkanizsára egy partizáncsoport.491 A magyarkanizsai magyarok sorsáról a helyi szerbekből alakult „Tízes Tanács” döntött. Ők szabták meg, hogy kit kell összeszedni és levinni a helyi magyarok közül a Városháza pincéjébe. A begyűjtött emberek egy részét a pincében agyonkínozták. Őket éjszakánként hordták ki a Tisza menti erdőbe, ahol tetemeiket tömegsírokba dobálták. Az ilyen szállítmányok mindennaposak voltak, ezért a sírt be sem temették, csak mésszel öntözték le a hullákat. Voltak olyan áldozatok is, akiket élve hajtottak az erdőbe, és ott lőttek agyon. Említésre méltó, hogy egy 1949-ben készült holttá nyilvánítási okiratból kiderül, hogy az egyik eltűnt személyt 1944. november 21-én vagy 22-én az ún. „expedíciós század” ismeretlen helyre vitte, ahonnan soha nem tért vissza.492 Ezen irat tanúsága szerint Zenta, Becse és egyéb helységek mellett a magyarkanizsai likvidálásokban is részt vett Petar Relic-Cedo493 vajdasági OZNA-főnök halálszázada is. A dátum a martonosi és a horgosi likvidálásokkal szintén kapcsolatba hozható. A magyarkanizsaiak nagy részét a Tisza-parton494 kiásott tömegsírokba dobták. Egy nagy tömegsír mellett, amelyben 50-60 tetem található, van még két kisebb sír is, benne síronként 10-15 likvidált helyi magyarral. Az eddig - főképpen az oral history módszerével - összegyűjtött áldozatok: Apró Lukács, Bagi Antal, Bakota Ferenc, Bata József, Bata Péter, Berecz István, Bicskei Mihály, Bús György, Cérna András, Cseszkó István, Csépe Antal, Csikós János, Domonkos Gyula, Filip István, Gajda József, Gyalús Lajos, Flarmath Péter, Harmath Tamás, Kávai Miklós, Kiss Miklós, Kókai Lajos, Koleszár (oromi), Koncz István, Kosányi György, Kosányi Imre, Kossányi Ferenc, Kostyán Antal, 491 Tari 2004. 171. 492 Mészáros 1995. 68. 493 Petar Relic-Cedo (Krcedin, Sremski Karlovci, 1913 - 1990) Politikai munkás. A Stara Pazova-i járás felkelésének egyik irányítója. A háború után a Jugoszláv Kommunista Párt Vajdasági Tartományi Bizottságának elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány Legfelsőbb Bíróságának elnöke, tagja és alelnöke a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának, Államminiszter, Néphős. A későbbi kommunista érában kiadott hivatalos életrajzokban sehol nem említik, mint a büntető század parancsnokát. 494 A köznyelvben Szigetnek nevezik ezt a helyet. 134
