Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Glatz Ferenc: Dráma a Délvidéken
DRÁMA A DÉLVIDÉKEN Dráma. Magyarok és szerbek kollektív drámája a Délvidéken. Időkerete a háború, a magyar hadsereg bevonulása 1941 áprilisában az 1920-ban elcsatolt Bácskába, majd visszavonulásuk után a jugoszláv partizánok hatalomátvétele 1944 október-decemberében. Színhelye nyolc község. Néhány ezres települések, ahol szinte mindenki ismert mindenkit. Egymás mellett éltek magyarok, németek, szerbek, zsidók. Az első hatalomváltás: a térség hozzácsatolása az új délszláv államhoz, szlávok betelepítése a magyar többségű gazdag községekbe, az erőszakos beavatkozás a magyarság számarányának rontására, nemzeti közösségük megtörésére is, majd az új állam jogszabályai a gazdasági erejük szétzilálására. Első felvonás. Magyarok tízezreiben kelt ez kétségbeesést, félelmet, és mind a régi, mind az új szomszédok iránti gyűlöletet. Olyanokkal szemben is, akikkel három generáció óta nem volt semmi bajuk. (Mert a korábbi, 48-as vagy még inkább a Rákóczi-idők nemzeti ellenségeskedései inkább csak mondákban, mintsem emlékekben éltek már...) És a hatalomváltás, ahogy évezredre nyúló ismeretünk szerint mindig is volt, felszínre hozta az emberekben a bosszúvágyat - kisebb-nagyobb -, vélt vagy valós sérelmek megtorlására találhattak bűnbakot. És színre hívta az emberek közül a galád- ságra, erőszakra hajlókat. Az új hatalom a maga igazolásához is kollektív nemzeti célpontokat talált a régi rendszer, az Osztrák-Magyar Monarchia két uralkodó nemzettagjában: a magyarságban és a németségben, s köznapi szinten - településeken, templomokban - mozgósította is a helyi szerb indulatokat. A második hatalomváltás 1941-ben következett, amikor a magyar hadsereg a Német Birodalom balkáni előrenyomulásának részhadműveleteként bevonult a Bácskába. Elekor kezdődött a dráma második felvonása. Amikor a hatalomváltás ismét belemart a még alig elrendeződött helyi, új szomszédsági viszonyokba. A két évtizeddel ezelőtt érkezett új telepeseket kiközösítették - természetesen a rögtönzés rendetlenségével - a magyarság diadalünnepeivel, hálaadó istentiszteleteivel... Mindez a visszafoglalok forgatókönyvei szerint, de a helyiek kivitelezésében. És a hatalomváltás, ahogy ez évezredre nyúló ismereteink szerint mindig is volt, színre hozta az emberekből a bosszúvágyat, a sérelmek megtorlására a legyőzöttek bűnbakokká váltak. Ismeretes, hogy azokban az időkben az elmúlt két évtized uralkodó nemzetét, a szerbséget érték érzelmi megalázások, kezdődtek a tömeges feljelentések, több helyen tettlegességig menő bántalmazások, és 1942 januárjában a többezres tömeggyilkosság, az újvidéki razzia, amelynek zaklató híre az egész Délvidék szerbségét fokozottan a magyarság mint közösség ellen hangolta. 9
