Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 1. (Szeged - Zenta, 2011)

A Zentai Városparancsnokság és iratanyaga - A hatalomváltástól a katonai közigazgatás bevezetéséig

lom szimpatizánsai.1 Némi huzavonát követően ez utóbbiaknak sikerült elfoglalniuk a Városházát így megszerezve a város irányításának lehetőségét is. Az illegális Népfelszabadító Bizottságot öt taggal - köztük két baloldali világnézetű magyarral - bővítették ki. A városban így megalakult testület vált rövid időre a forradalmi néphatalom egyedüli képviselőjévé. Első lépésként - szerb és magyar nyelvű - kiáltvánnyal fordultak a lakossághoz, amelyben a rend és a nyugalom megőrzésére szólítottak fel, a közbiztonság fenntartása céljából pedig hozzáláttak a helyi népőrség megszervezéséhez.2

A kezdeti képlékeny politikai helyzetet követően, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg alakulatainak beérkezésével a Népfelszabadító Bizottság hatalmi pozíciója fokozatosan megszilárdult.3 Kezdetét vehette a bűnösnek tartott nemzeti kisebbségekkel szembeni erélyesebb fellépés: a nemzetiségi nyelvek - német, magyar - kitiltása a nyilvános használatból, a magyar nemzetiségű tisztviselők eltávolítása a közigazgatásból, a falragaszok, hirdetmények kizárólag csak szerb, illetve horvát nyelven való megjelentetése.4

Értesülve a Vörös Hadsereg előrenyomulásáról 1944 szeptemberének végén és október elején németek és magyarok ezrei menekültek el a Bánátból és a Bácskából.5

A jugoszláv területen maradt németek sorsát már 1943-ban eldöntötték, ugyanis az AVNOJ második ülésén elfogadta a teheráni konferencia azon határozatát, amely szerint a Kelet- és Közép-Európában élő németeket a háborút követően visszatelepítik Németországba. A jugoszláviai/délvidéki magyarok sorsa ekkor még függőben volt, noha az AVNOJ - ugyanazon ülésén meghozott - döntése szerint a jugoszláv területen élő nemzeti kisebbségek valamennyi állampolgári jogát szavatolják.6

A Zentai Városi Népfelszabadító Bizottság 1944. október 20-án alakult újjá. Az ülésen részt vett a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság két küldöttje - Slavko Kuzmanovic és Stevan Doronjski - valamint a hadsereg képviseletében Pavle Gerencevic őrnagy. Doronjski beszédében kijelentette, hogy a németeket el fogják űzni, valamint hogy a magyarok sorsa még nem dőlt el. Leszögezte, hogy a bizottságnak nem lehet magyar tagja. Az ülésen megalakult a helyi háborús bűnöket kivizsgáló bizottság.7

A városparancsnokságot dr. Király Károly közjegyző Sándor király utcai házában szállásolták el.8

1 A népfelszabadító bizottságok mint sajátos, forradalmi néphatalmi testületek már a hatalom- váltást megelőzően létrejöttek, de tevékenységüket csak illegalitásban tudták kifejteni. A zentai illegális Népfelszabadító Bizottság - az elnökkel és öt taggal - már 1944 március végén megalakult: ekkor egy magyar nemzetiségű tagja volt.

2 Molnár Tibor: Zenta 1944 őszén: a hatalomátvételtől a leszámolásig (1944. október 8. - 1944. november 9.), Limes 2009/3. 134. (A továbbiakban: Molnár - Limes.)

3 Az 1944. szeptember 11-én megalakult VIII. Vajdasági Brigád alakulatai 1944. október 18-án vonultak be Zentára.

4 Molnár - Limes 135.

5 A becslések szerint a jugoszláv területről 150 000 német, és 40 000 magyar távozott.

6 Odluka drugog zasedanja Antifasistickog veca narodnog oslobodenja Jugoslavije o izgradnji Jugoslavije na federativnom principu. Broj odluke 3. od 29. novembra 1943. godine.

7 TLZ,F. 121 l.k. 18. Aháborús bűnöket és háborús bűnösöket kivizsgáló zentai bizottság tagjai: Isa Nesic, Dusán Milicev, dr. Radojka Mrksic, Mata Joksimovic és Aleksandar Stojkov.

8 TLZ.F. 121 l.k. 18.

6