Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 1. (Szeged - Zenta, 2011)
A Zentai Városparancsnokság működése 1944. október 20-a és 1945. február 15-e között
oktatásügyi Ügyosztályt, amelyhez az iskolák alosztálya, valamint a tanügyi személyzet és a tanügyi igazgatás alosztálya tartozott.85 November közepén bocsátották ki azt az utasítást, amelyben tudatták, hogy milyen előkészületeket kell megtenni az iskolák megnyitásához. Szükséges volt összegyűjteni a tanügyi személyzet és a tanulók adatait, az iskolákra és a tantermekre vonatkozó adatokat. A városparancsnokságoknak gondoskodniuk kellett az iskolaépületek rendbetételéről és tüzelő beszerzéséről. Elrendelték, hogy „...tisztességes szláv és zsidó nemzetiségű tanügyi személyzetet...” kell alkalmazni. Az oktatást a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg kívánták szervezni, de ezt a „megfelelő” tanári gárda kiállításához kötötték. A kisebbségi diákok számára előírták a szerb vagy a horvát nyelv oktatását. A hittant mint választott tantárgyat, a hatóságok felügyelete mellett lehetett tanítani. A történelemtanítást a népfelszabadító harc tanítására korlátozták, az anyanyelv tanítását pedig a népfelszabadító irodalomra és a múlt népi irodalmárainak műveire alapozták.86 A magyarokra vonatkozó enyhítést követően a szlávos vezetéknevű magyar diákoknak is engedélyezték, hogy akaratuk szerint magyar tannyelvű osztályba iratkozzanak. Az utasítás értelmében „...semmi esetben sem gyakorolni nyomást az említett tanulókra...”.87 A tanítók, tanárok számára havi egy-két alaklommal gyűlést szerveztek, amelyen az aktuális politikai és oktatási-nevelési kérdésekről tanácskoztak. A gyakorlatban ez arról szólt, hogy a városparancsnok vagy a politikai biztos beszédet tartott ideológiaipolitikai eligazításokkal a tanügyi személyzet számára, ami - tantervek és programok hiányában - útmutatásul szolgált munkájukhoz.88 A beérkezett részletes jelentések szerint 1945 januárjára, ha nehézségekkel is, de a járás valamennyi oktatási intézményében - elemi és polgári iskolák, zentai gimnázium - megkezdődött az oktatás.89 A katonai közigazgatás szerveire hárult a feladat, hogy a népfelszabadító bizottságokkal együttműködve népszerűsítsék a népfelszabadító mozgalmat, és hogy - a lehetőségekhez képest - mind nagyobb tömegeket nyerjenek meg - a szlávok, de a nemzeti kisebbségek soraiból is - az új hatalmi rendszer támogatására. A Jugoszláv Kommunista Párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megerősödése mellett szükséges volt, hogy Bánát, Bácska és Baranya területén is megalakuljanak azok a baloldali politikai tömegszervezetek, amelyek az ország más területein már léteztek. A legjelentősebb ilyen szervezet - a Jugoszláv Egyesült Antifasiszta Ifjúsági Szövetség és az Antifasiszta Nőfront mellett - a Népfelszabadító Egységfront volt, melynek az a feladat jutott, hogy tömörítse valamennyi hazafias, antifasiszta, demokratikus erőt.90 85 TLZ F. 109 3. d., ikt. sz. 186/1944 (lásd 16. dokumentum). 86 TLZ F. 109 3. d., ikt. sz. 187/1944 (lásd 17. sz. dokumentum). 87 TLZ F. 109 6. d., ikt. sz. 798/1944 (lásd 54. sz. dokumentum). 88 TLZ F. 109 7. d„ ikt. sz. 1445/1944 (lásd 65. sz. dokumentum). 89 TLZ F. 109 4. d., ikt. sz. 443/1944 (lásd 38. sz. dokumentum). 90 1945-ben Jugoszláv Népfrontra változtatja a nevét, majd 1953-tól Dolgozó Nép Szocialista Szövetség (DNSZSZ) néven a szocialista Jugoszlávia legtömegesebb társadalmi-politikai szervezete, egészen annak megszűnéséig. 19
