Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 1. (Szeged - Zenta, 2011)

A Zentai Városparancsnokság működése 1944. október 20-a és 1945. február 15-e között

Munkaszolgálatos alakulatokba mozgósították a 16-tól 50 éves korú magyar nemzetiségű férfiakat. Munkászászlóaljakba, illetve -századokba szervezték őket, és előírták, hogy ideiglenesen lakóhelyükön teljesítsenek munkaszolgálatot. A munkaszolgálatos alakulatokban szigorú katonai fegyelem uralkodott, és tilos volt számukra minden érintkezés a polgári lakossággal.66

A zentai Városparancsnokság illetékességi területén, Zentán mozgósították a legtöbb munkaszolgálatost, 1100 főt a szovjetek dolgoztattak a Tiszán épülő híd építésénél. Munkájukkal a szovjet parancsnokság annyira meg volt elégedve, hogy közülük 1944 decemberében 800 főt - a jugoszláv katonai hatóságok erélyes tiltakozása ellenére - a bajai Duna-híd építéséhez is magukkal vittek.67

A zentai híd építése során a szovjetek - az árvízvédelmi töltés átvágásával - figyelmen kívül hagyták a legelemibb árvízvédelmi előírásokat, amelynek következtében a várost kitették a tavasszal menetrendszerűen bekövetkező magas vízállás kényének-kedvének.68

Bánát, Bácska és Baranya Katonai Közigazgatásának 69. számú utasításával - melyet 1944. december 1 -j én bocsátottak ki - módosult, legalábbis papíron, a magyarság helyzete és a magyarsághoz való viszonyulás is. A dokumentumot a katonai közigazgatás valamennyi szervének elküldték, és a benne foglalt utasítások végrehajtásának elmulasztását szigorú büntetéshez kötötték. Az irat egyértelműen fogalmaz: „...A magyarokkal és a németekkel szembeni eljárás során számos településen és faluban történtek szabálytalan eljárások, amelyek szégyenfoltot vetnek katonai szerveinkre, és ártanak népünk és államunk érdekeinek.” Rukavina tábornok továbbá kifejti, hogy az AVNOJ döntéseinek értelmében a nemzeti kisebbségek Jugoszlávia egyenrangú polgárai, ez alól csupán azok képeznek kivételt, akik háborús bűncselekményeket követtek el - őket katonai bíróság elé kell állítani. Ennek értelmében elrendelték azoknak a táboroknak a feloszlatását, amelyekbe magyarokat internáltak. Lehetővé vált, hogy a magyarok belépjenek a Népfelszabadító Hadsereg soraiba. Azokat a 18-30 éves magyar férfiakat, akik nem léptek be a harcoló alakulatokba, munkaszolgálatos egységekbe sorozták, de ezeket a harcoló alakulatokkal egyenértékűvé tették. Ez az intézkedés a németek helyzetét csak csekély mértékben enyhítette.69

Voltak azonban olyanok, akik nem nézték jó szemmel a hatalom enyhülését, és igyekeztek fenntartani a magyarokra nehezedő nyomást. Példa erre, hogy december végén Moholon - ahol november elején több mint száz magyart mészároltak le - ismeretlen elkövetők horogkereszteket festettek magyar házakra. A zentai Városparancsnokság azonnali nyomozást rendelt el az ügyben.70

66 TLZ F. 109 3. d., ikt. sz. 245/1944 (lásd: 22. sz. dokumentum), ikt. sz. 240/1944 (lásd 23. sz. dokumentum).

67 TLZ F. 109 4. d., ikt. sz. 324/1944 (lásd: 34 sz. dokumentum), 5. d., ikt. sz. 604/1944 (lásd 47. sz. dokumentum), 6. d., ikt. sz. 944/1944 (57. sz. dokumentum).

68 TLZ F. 109 4. d., ikt. sz. 470/1944 (39. sz. dokumentum).

69 TLZ F. 109 5. d., ikt. sz. 627/1944 (lásd 48. sz. dokumentum).

70 TLZ F. 109 7. d., ikt. sz. 1522/1944 (lásd 68. sz. dokumentum).

16