Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
69 Megemlíthetjük RÁCZ BÁLINT 17 éves parasztfiút, aki élete első ütközetében Titelnél elesett. BARTHA JÁNOS tanácsnokot, aki önként állt be a 102. vásárhelyi honvéd zászlóaljba, ott hadnagyi rangot kapott. Utóbb büntetésből besorozták a 61. császári gyalogezredbe, ahonnan két év múlva szabadult. CSUPPAI MÁRTON tanító Klapka táborában, a 19. zászlóaljnál őrmesterként szolgált 1848. novembertől a szabadságharc végéig. Csatái: Keresztúr, Nagykáta, Isaszeg, Komárom, Vác és Miskolc. DONGÓ Nagy BÁLINT földmíves 15. életévében járt, amikor beállt közvitéznek Guyon 104. zászlóaljába, s 1849. áprilistól részt vett a szikicsi, verbászi, hegy esi, szegedi és temesvári ütközetekben. Szalai JÁNOS 43 éves földmíves tizedesként szolgált Guyon Richárd 104. zászlóaljnál. A szikicsi és titeli csatákban vett részt; a titeli csatában elesett. Három gyermek maradt utána. Horváth Mihály közvitéz szintén Guyon táborában szolgált. 1849 júniusában a szikicsi csatában elesett. Négy gyermeke maradt árván. FÉLEGYHÁZI TÖRÖK JÓZSEF közvitézt özvegye íratta be a névjegyzékbe. Elmondása szerint férje Guyon táborában szolgált. Szekerész volt, a nagybecskereki csatában a lováról lelövetett, s ott meg is halt. (Egy gyermek atyja volt.) UDVARDI JÓZSEF ÉS UDVARDI SÁNDOR napszámos testvérek ugyancsak Guyon 104. zászlóaljánál szolgáltak közvitézként. Részt vettek a szikicsi, verbászi, titeli, szegedi és temesvári csatákban. Kettejük közül József a szegedi csatában elesett. KOMENDÁT BÁLINT földmíves 15 évesen állt be Bem József táborába. Tüzérként szolgált egy 12 fontos ütegnél. Csatái: a piski hídnál, később Magyarbecsén, Komárom alatt, Gödöllőnél. (A piski hídnál jobb keze feje lövés által félig nyomorék lett.) Az ismertebb személyek közül való Zoó JÁNOS festőművész, tanár, aki egyszerű zsellér családból származott. Kibontakozó művészeti pályáját a szabadságharc akasztotta meg, amelyet tüzérőrmesterként küzdött végig Damjanich III. hadtestében, a 11. gyalog 6 fontos ütegnél. Csatái: Szolnok, Isaszeg, Vác, Bicske, Nagysalló, Komárom, Buda bevétele. 1852-ben belekeveredett a Noszlopy Gáspár-féle összeesküvésbe, amelynek az volt a célja, hogy az első magyarországi kőrútjára induló császárt, Ferenc Józsefet elfogják, és az 1848-as alkotmány helyreállítására kényszerítsék. A szerencsétlen kimenetelű vállalkozás leleplezése után Zoó Jánost várfogságra ítélték, ahonnan 1854-ben amnesztiával szabadult. Utóbb a Szentesi Iparos Tanonciskola igazgatója lett. Ismerjünk meg néhány volt honvédtisztet is! Kezdjük a sort KAMOCSAY JÁNOSSAL, aki Szentesen született 1818-ban. Ő 1834-1848 között a Miklós orosz cár nevét viselő császári lovasezredben szolgált; 1848 májusában végelbocsátással, őrmesteri rendfokozattal szabadult. Hazatérésekor, mint kiszolgált katonát kinevezték a szentesi lovas nemzetőrök oktatójává. 1848 decemberétől a 13. Hunyadi huszárezredben hadnagyként szolgált. A szabadságharc leverése után előbb csendbiztos, levéltárnok, városi tanácsnok, majd 1862-67 között Szentes polgármestere. KISS ZSIGMOND későbbi ügyvéd szintén Szentesen született 1830-ban. A szabadságharc kitörésekor honvédnak jelentkezett. A tavaszi hadjárat csatáit Damjanich tábornok seregében, a III. hadtest 11. gyalog 6-os ütegnél küzdötte végig tüzér hadnagyként. Részt vett a szolnoki, isaszegi, bicskei, váci, komáromi és nagysallói ütközetekben, valamint Buda visszavételében.
